„A bevételi különbség látványos. Az V. kerületben egy rövid távra kiadott lakás átlagos havi bevétele 725 ezer forint körül alakulhat, miközben a hosszú távú bérleti díj átlaga 350 ezer forint. A VI. kerületben 683 ezer forintos rövid távú bevétel áll szemben 280 ezer forintos átlagos havi bérleti díjjal, a VII. kerületben pedig 650 ezer forint körüli Airbnb-bevétel mellett 245 ezer forint az átlagos hosszú távú lakbér. A VIII. és IX. kerületben is hasonló a különbség: a rövid távú kiadásból származó havi bevétel több mint kétszerese lehet a hosszú távú bérbeadásból elérhető összegnek” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Hozzátette, hogy a számok alapján érthető, miért maradt vonzó a rövid távú lakáskiadás a belvárosi befektetők számára. Ugyanakkor a bruttó bevételi különbség önmagában félrevezető lehet, mert az Airbnb-üzemeltetésnek jóval magasabb a költsége, jóval több munkát és kiadást is igényel, valamint a szabályozási környezet is komoly kockázatot jelent. A szabályozási kérdés szinte minden belvárosi kerületben napirendre került. Az I., V., VI., VII. és VIII. kerületben is felmerült már a rövid távú lakáskiadás szigorítása, miközben Budapesten 2026 végéig moratórium van érvényben az új lakáshotelek engedélyezésére. Ez azt jelenti, hogy újabb lakások nem kaphatnak szálláshely-szolgáltatási engedélyt, így a piac bővülése korlátozott, a meglévő állomány jövőjét pedig a kerületi és országos szabályozási döntések határozhatják meg.
