Jean-Claude Juncker az euróövezet elnöke és Olli Rhen gazdasági és pénzügyi biztos elmondta, az eddigi lépések megnyugtatóak, nincs szükség azonnali beavatkozásra. Ennek ellenére a tanácskozáson elméleti megállapodás született egy lehetséges összehangolt uniós segítségnyújtásról, ha a piacok mégsem a várt módon reagálnának a görög intézkedésekre. Kiszivárogtatott folyosói pletykák szerint két lehetséges segítségnyújtási paktumról tárgyaltak a 16 ország pénzügyminiszterei. Az egyik lehetséges kisegítőcsomag keretében az unió vállalna garanciát a görög államadósságra. Ennél azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az egyes tagállamok bilaterális hitelek formájában dobnának mentőövet, amelyet az unió koordinálna. Ez utóbbi lehetőséget ad Franciaországnak és Németországnak, hogy távol maradjon a segítségnyújtáskor. Az unió két legnagyobb befizetője ugyanis már korábban is ellenezte az unió-szintű pénzügyi beavatkozást.
A március 15-i találkozón az eurós pénzügyminiszterek megállapodtak arról is, hogy a jövőben sokkal gyakrabban fogják ellenőrizni az egyes országok pénzügyi helyzetét. "Az euróövezet növekedése kiegyensúlyozatlan és törékeny egyelőre. Az euró bevezetése óta egyre nő az egyes tagállamok teljesítménye és versenyképessége közötti különbség." - mondta a sajtótájékoztatón Juncker.
O. Rhen a válság hatásának nevezte a makroökonómiai egyensúlytalanaságot, és hangsúlyozta: olyan reformokra van szükség, amelyek az országok belső fogyasztását ösztönzik.
A mai napon folytatódott immár az unió összes tagállamának részvételével az EcoFin, a pénzügyminiszteri csúcstalálkozó. A találkozón elhangzottak részletei még nem ismertek, annyi azonban már bizonyos, hogy a pénzpiacok által nagyon várt hegde fund-ok szabályozásának kérdését a nap folyamán levették a napirendről. Mint ismeretes, az unió felhívta a tagállamok figyelmét, hogy közös politikát lát szükségesnek a kockázatos pénzügyi derivatívák kezelésére. Anglia - az európai hedge fundok 80 százalékát ott alapítják - kifejezetten ellenezne egy ilyen beavatkozást.
