Gáz?
Ezen a piacon egy magas szinten való stabilizálódást láthatunk. A gáz annyiban különbözik a többi nyersanyagtól, hogy az ára jóval magasabb szinten van, mint a háború előtt. Hatalmas csapkodás várható ősszel, attól függően, hogyan alakulnak az adatok, vagyis a töltöttség, a szállítás stb. Annyira kiszámíthatatlan a helyzet, hogy e termékben nem merek felvenni pozíciót, nem éri meg, a hozam-kockázat aránya nem megfelelő. Itt 10-15 százalékos napi mozgások is előfordulnak.
Ipari fémek?
Ezek ára nagyot esett a nyári hónapokban. Alapvetően amiatt, hogy nem jött be az az általánosnak tekinthető piaci várakozás, miszerint, ahogy csökken a covid-fertőzések száma Kínában, majd beindul az ottani gazdaság. Bár az elmúlt hetekben láttunk némi élénkülést, ez nagyon alacsony szintű, emiatt a fémek iránti kereslet is alacsony. Ugyanakkor a már említett strukturális szűkösség itt is fennáll, ami ez esetben azt jelenti, hogy ha nem következik be nagy gazdasági visszaesés, akkor hosszabb távon a fémek kedvező befektetések lehetnek. Rövid távon viszont nagyon kell figyelni, hogyan alakulnak a fontosabb mutatók, mint például a beszerzési menedzser index. Ha ugyanis tovább tart a gyengélkedés, akkor további esés is elképzelhető a fémek piacán is.
Gabonák?
Ezek kapcsán az az érdekes, hogy bár Ukrajnánál vannak jóval nagyobb terméssel rendelkező országok, az exportja mégis az egyik legjelentősebb a világpiacon. Ezért is volt kiemelt fontosságú, hogy mi lesz a beragadt ukrán búza-, illetve kukoricakivitellel. Már azt megelőzően, hogy arról érkeztek a hírek, ha döcögősen is, de elindultak az első szállítmányok, szabadesésbe kezdett az árfolyam és visszatért a háború előtti szintekre.
Ugyanakkor egyrészt bizonytalan, mi lesz az ukrán búza- és kukoricaexporttal, másrészt azt is figyelembe kell venni, hogy az északi féltekét sújtó aszály nagyon megtépázta a termést. Emiatt ezeken a szinteken már inkább venni érdemes, mind búzát, mind kukoricát, mind szóját, mivel van rá esély, hogy ismét elindul felfelé az áruk. Azt, hogy hogyan fog alakulni a végső termés, a következő hetek, hónapok aratásaiból fogjuk látni. Szerintem lesznek még kellemetlen meglepetések, amelyek felhajthatják az árfolyamokat.
És mi a helyzet az alternatív energiaforrásokkal?
Az uránium már eddig is szerepelt az alapban, most pedig keresünk olyan részvényeket, amelyek kibocsátói a hidrogén-kitermelésben, illetve -hasznosításban járnak élen, vagy a napenergiával foglalkoznak. Emellett a szélenergiában is folyamatosan monitorozzuk a befektetési célpontokat, valamint a széndioxid piacán, amellyel idehaza alig foglalkozik valaki. Annyit ígérhetek, ha jó lehetőséget találunk, akkor be fogunk fektetni.
Milyen terveik vannak a közeljövőre nézve, van most valami a „csőben”?
Ősszel, várhatóan még szeptemberben, elindítunk egy olyan nyersanyagalapot, amely teljes mértékben árfolyamemelkedésre próbál játszani. Két indexből tevődik össze a benchmarkja, egy nyersanyagpiaciból és egy olyanból, amely a megújuló piacon lévő – pl. hidrogénnel, napenergiával foglalkozó – cégek által kibocsátott részvények mozgását követi. Emellett lesz az alapban 10 százalék erejéig RMAX, azaz rövid lejáratú hazai állampapír.
Ezzel az alappal olyan befektetőket célzunk meg, akik egyrészt nem szeretnének aktívan kereskedni, hanem hosszú távon hisznek mind a nyersanyagokban, mind pedig az energiacégekben, legyenek azok hagyományosak vagy megújulók. Ugyanakkor bizonyos fokig megpróbáljuk megvédeni az alapot és az abba befektetőket a nagyobb nyersanyagpiaci esésektől. Méghozzá azáltal, hogy nem feltétlenül tartjuk a 70 százalékos nyersanyag-kitettséget, ami a benchmarkban szerepel, hanem hogy ha azt látjuk, recessziós és egyéb kockázatok miatt egy nagyobb nyersanyagáresés lehet, akkor alul is tudjuk súlyozni az adott indexeket. Vagy, ha elérkezettnek látjuk megújuló energiákba átcsoportosítani tőkét, akkor viszont felül tudjuk reprezentálni a részvényindexet.
