De azért nemcsak a tengerentúlon, hanem az öreg kontinensen is borítékolható az infláció növekedése. Amit Magyarországon már gyakorlatilag a Magyar Nemzeti Bank is kész tényként kezel, emiatt a monetáris politikáért felelős alelnöke júniusra be is lengetette a kamatemelést. Ez mennyire árnyékolhatja be a pozitív kilátásokat?
Kétségtelenül most az infláció a legnagyobb kérdés. A jegybankok szerint az árszínvonalak emelkedése csak átmeneti és azok majd mérséklődni fognak. Ám nem könnyű befektetőként végigülni azt az időszakot, amikor erőteljes inflációs nyomás van a gazdaságban és nem tudjuk, hogy az a bázishatásnak vagy a nem megfelelő készletezésnek köszönhető-e. Amikor az egyes szereplők alulbecsülik az újranyitáskor keletkező keresletet, az szűk keresztmetszetet okoz a gazdaság egyes részein és tolja felfelé az inflációt (lásd például chip-, illetve acélhiány). Úgy gondolom, hogy még ha valóban átmeneti is az infláció, lehet még olyan időszak, amikor a befektetők elvesztik az ezzel kapcsolatos hitüket és eladási nyomás alá kerül a kötvénypiac. Ennek a valószínűségét az is erősítheti, hogy a járvány után, a jegybanki finanszírozásból megvalósuló kormányzati költekezési programoknak köszönhetően valószínűleg a korábbinál magasabb inflációval jellemezhető időszak köszönt a világgazdaságra.
Ha ez megtörténik, akkor az továbbra is a magasan értékelt, főleg a growth-típusú, tech-szektorokat érintené negatívan, de ezek nagy súlyuknál fogva jelentős hatással lehetnek a nagy indexekre is.
E változó helyzetre reagálnak a hangsúlyok megváltoztatásával, esetleg új termékek piacra dobásával?
Kötvényoldalon nehéz vonzó hozammal kecsegtető terméket kitalálni, hiszen ott van a MÁP Plusz. A járvány előtt homogénként kezelt részvénypiacokon most jelentős mértékű heterogenitás van, nagy az eltérés a hagyományos és a technológiai szektorok között. Nevezetesen, egyszerre vannak jelen a nagyon magasan értékelt és a nagyon olcsónak tekinthető iparágak, vagy régiók képviselői. Emiatt mi az aktív vagyonkezelésre helyezzük a hangsúlyt, ez teremthet értéket a jövőben. A passzív vagyonkezelésnek volt egy hosszú, de kegyelmi időszaka, amikor valójában a legnagyobb cégek lettek még nagyobbak és még drágábbak, s jutottak el egy olyan szintre, ahol már van esélye egy lefordulásnak vagy egy hosszabb stagnálásnak.
Inkább látunk lehetőségeket az alacsonyabban értékelt részvényszegmensekben. Már csak azért is, mert ha jön egy inflációval jellemezhető időszak, akkor ezeket a magas értékeltségi szinteket nagyon nehéz lesz megmagyarázni. Most azt látjuk például, hogy hiába jelentettek a piaci várakozásoknál sokkal jobb első negyedéves eredményeket a FANG-cégek (Facebook, Amazon, Netflix, Google), a mozgásukat alapvetően az határozta meg, hogy merre mozogtak a hozamok. Ha látunk olyan témát, amely vélhetően velünk marad egy darabig, arra aktívan kezelt alapot indítunk, hogy elkerüljük, hogy kötelező legyen egy drága indexet követni, és tudjunk alkalmazkodni az új fejleményekhez. Idén ilyen téma a technológiai vagy a zöld (ESG) forradalom volt.
