Ma még nem lehet megmondani, hogy milyen mélységű lesz a pénzügyi és bizalmi krízisből kibontakozott gazdasági válság, így azt sem lehet pontosan tudni, milyen intézkedésekre van szükség a helyzet tompításához - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Nincs recept arra, hogy Magyarország hogyan kerülhet ki a helyzetből. Adócsökkentésekről nem, de adószerkezeti átalakítást célzó, illetve reformszerű intézkedések meghozataláról lehet beszélni, szögezte le a miniszterelnök. Szerinte populista az, aki azt mondja, tudja, mit kell tenni a válság elhárítására.
A miniszterelnök osztotta a Közgazdasági Szemle legutóbbi számában megjelent elemzés következtetését, mely szerint egy ország csak akkor válhat pénzügyileg és a gazdaságilag, nem kevésbé társadalmilag stabillá, ha 10 éven keresztül szigorú gazdasági, pénzügyi és társadalmi politikát folytat több kormányon, cikluson keresztül. Az elemzés szerint csak azok az országok voltak képesek sikereket elérni, ahol a politikai pártok megegyeztek a követendő irányban és tartották magukat a stratégiához.
Az adócsökkentéshez százezer közalkalmazottat kell elküldeni
A miniszterelnök meglátása szerint három, végrehajthatatlan dolog kell most ahhoz, hogy számottevő adócsökkentést lehessen véghezvinni. Ezek mindegyike a szociális rendszer lazítását célozza, úgymint a nyugdíj rendszer átalakítása, a szociális juttatások lefaragása, illetve 100 ezer munkavállaló elbocsátása a közszférából. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a kormányzat látja ezeket a problémákat, de ha ma ezeket az intézkedéseket meghozza, akkor valóban szociális válság alakul ki Magyarországon, a belső piacok összeomlanak és ez negatívan érinti a vállalkozói szektort is.
Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint fontosak lennének az adócsökkentések, de nem kizárólag ez a probléma a magyar gazdasággal, sokkal égetőbb az aránytalanság. Túl sokan vannak azok, akiket az állam eltart és túl kevesen, akik valóban értéket teremtenek, akik valóban képesek hozzátenni valamit a nemzetgazdaság fejlődéséhez. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint válaszút elé érkezett Magyarország: megmarad azon a szinten, hogy nagyjából egymillió ember hajlandó termelni, vagy bővül a fejlődéshez hozzájáruló emberek száma, különben szembe kell nézni azzal, hogy egymillió vendégmunkás érkezik azért, hogy a vállalkozások a termelést fenntartsák.
Wáberer György, a VOSZ soros elnöke kitartott az adócsökkentési követelések mellett. Hozzátette, ha a kormány tudja a válaszokat az adócsökkentéshez szükséges kérdésekre, akkor válaszolja is meg azokat. Ha le kell építeni 100 ezer munkavállalót a közszférából, akkor tegye meg. Veres János pénzügyminiszter erre reagálva annyit mondott, hogy az állam az elmúlt időszakban valóban százezer munkahelyet megszüntetett, az állam működtetésének a költsége az állami büdzséből 19 százalékról 16 százalékra csökkent az utóbbi időben.
Bajnai: növekvő támogatások
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter két fontos kormánydöntést jelentett be a gazdasági fórumon. Mint mondta, megtalálták a forrást arra, hogy a Széchenyi Kártya kamattámogatását egyről két százalékra növeljék. Ezen kívül egy százmilliárd forint értékű csomagot jelentenek be a napokban arról, hogy miként lehet forgóhiteleket igényelni a takarékszövetkezeti fiókokból.
Bajnai Gordon szerint a közép és hosszú távú hitelek támogatása, felkínálása mellett sokkal égetőbb probléma a rövid lejáratú 90, 180 napos hitelek piacokról való eltűnése. Ezt helyettesítheti a kkv szektornak felkínálandó forgóhitel. Bajnai beszélt arról is, hogy eddig milyen pénzügyi csomagokat ajánlottak fel a kis- és közepes vállalkozásoknak a likviditás fenntartásához. Hangsúlyozta, a pénz mellett természetesen piac is kellene. A kormány előrébb kívánja hozni az építőipari beruházásait, ez 2009-ben 1800 milliárd forintnyi forrást jelent az építőipari vállalkozásoknak, és további 300 milliárd forintot más gazdasági szektoroknak.
