Ha van is vészforgatókönyv, arról nem lehet nyilvánosan beszélni, mert a vészforgatókönyv vészreakciókat keletkeztetne - válaszolt Gyurcsány Ferenc arra a kérdésre, hogy ha új helyzet lenne, milyen tételekhez nyúlna hozzá a kormány. A kormányfő szerint, ha a pénzügyi válság miatt az az elemzői konszenzus alakul ki, hogy még nagyobb lesz a nyomás Magyarországon annál, mint amit várt a kabinet, akkor megint hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. A miniszterelnök szerint a kormány megtette azokat a lépéseket, amiket meg kellett tennie, de annak még a látszatát is el kell kerülni, hogy ráijesszen az emberekre. "Ha intézkednünk kell, azonnal intézkedni fogunk, és azonnal elmondjuk, hogy mit javaslunk" - fogalmazott a kormányfő.
A kormány által tervezett kiadáscsökkentő intézkedéseknél nagyobb lépéseket szorgalmazó felvetésekkel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: "Magyarországon az elmúlt néhány évben szenvedő alanya voltam politikusként annak, hogy az emberek milyen nehezen fogadnak el már megszerzett pozícióból való visszalépést, ezért ebben óvatosnak kell lenni". A nagyobb lépésekhez az kell, hogy a parlamenti pártok túlnyomó többsége nemzeti megegyezést kössön - jelentette ki a kormányfő. Azt mondta: a nemzeti csúcson a két kisebbik parlamenti párt a terhek újraosztását szorgalmazta, a legnagyobb ellenzéki párt és szövetségese pedig azt mondta, hogy ennek már a felvetése is "megszorítás".
Ebben az ügyben akkor ér el Magyarország eredményt, ha ezt a kérdést ki tudja emelni a "rendkívül leegyszerűsítő, gyerekes, helyenként primitív politikai vitából, nekem pedig ehhez meg kell próbálnom sokkal szélesebb politikai-szakmai egyezséget teremteni, nem elég a jegybankelnök támogatása, azoké is kell, akik két éven keresztül azon dolgoztak, hogy megbuktassák a reformokat" - fogalmazott a kormányfő. Ez a kérdés nem rólam szól, hanem a hazáról - válaszolta Gyurcsány Ferenc arra a felvetésre, hogy a Fidesz vele nem hajlandó együttműködni.
EU: egységben az erő
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Nicolas Sarkozy francia elnök azt ajánlotta az Európai Unió tagországainak, hozzanak létre állami befektetési alapokat, amelyek révén elkerülhetővé válik, hogy a pénzügyi válság miatt bajba került cégek külföldi kézbe kerüljenek. Utóbbi megállapításával összhangban, miszerint a válság kezd átgyűrűzni az úgynevezett reálgazdaságba, Sarkozy úgy vélte, az unióban a pénzügyi után most meg kell fontolni egy közös gazdasági válasz kidolgozásának lehetőségét.
Megismételte, fontos, hogy az EU egységesen lépjen fel a válság ellen, hiszen így erősebb, de - mint fogalmazott - "az egység nem azt jelenti, hogy minden tagállamban ugyanazt a választ kell adni".
A múlt heti kormányfői találkozó döntéseivel összhangban leszögezte, hogy szükség van egy nemzetközi csúcstalálkozóra, amely segít új alapokra helyezni a nemzetközi pénzügyi rendszert. Fontosnak tartotta, hogy ebbe a legfejlettebb nyugati államok mellett Oroszországot, valamint Kínát és Indiát is vonják be. Bejelentette, hogy utóbbi kettő meggyőzésére személyesen utazik a térségbe José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel együtt. Meghívná Párizs a nemzetközi csúcsra Dél-Afrikát, Mexikót és Brazíliát is.
Sarkozy azt is bejelentette, hogy a nemzetközi értekezlet előkészítésére egy rendkívüli uniós csúcstalálkozót is össze kíván hívni. Kezdeményezte egyúttal, hogy a pénzügyi válság miatt nemrégiben kivételes jelleggel összehívott euróövezeti állam- és kormányfői találkozót tegyék rendszeressé a jövendő nehézségek megelőzése, illetve mielőbbi hatékony megválaszolása érdekében.
Ez utóbbi felvetést Barroso későbbi sajtótájékoztatójukon enyhítette, leszögezve, hogy az Európai Központi Bank függetlenségét nem érheti csorba. Még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a kormányok tanácsokat adnak a központi banknak - fogalmazott a bizottsági elnök.
