"Tegnap több újságíró kérte a stábomat, hogy hozzuk nyilvánosságra a májusban Balatonőszödön elmondott első beszédemet. Mert két beszéd volt, valóban, egy nyitó és egy záró előadás. Eddig csak a záró előadást ismerhette meg az, aki akarta. Most nyilvánosságra hozzuk a nyitó beszédet. Azért, mert nincs benne semmi titkolnivaló, azért, mert minden sorát vállalom. Több szempontból persze meghaladta már az idő, hiszen akkor még előtte voltunk a kormányalakításnak. De ebből a beszédből is kiolvasható, hogy határozott és felelős reformpolitikát kínáltam az MSZP frakciójának is. Most is ehhez tartom magam. Íme hát az első beszéd, úgy, ahogyan az nekem rendelkezésemre áll:"
"Szép jó napot kívánok, szervusztok.
Először is el kell mondjam, hogy rendkívül hálás vagyok nektek, hogy aránylag jól viselitek a megpróbáltatásokat. Na jó, hát várjatok, ha mégsem, akkor persze a köszönet az túlzó. Pontosan tudom, hogy van egy-két nagyon nehéz mozzanata ennek a pár hétnek. Pontosan. Tudom, hogy az elhúzódó tárgyalások okozta sokfajta bizonytalanság az hát nem könnyíti a dolgotokat. Hogy miközben azt halljátok, hogy formálódik a kormányprogram, hát ehhez képest aki megszólal, legyen frakcióvezető vagy legyek én, vagy bármelyikünk, hát elég általánosságokban beszélünk erről az ügyről. Közben időnként azt is látjátok, hogy a koalíciós párt egyik-másik vezetője mintha már nem tudná türtőztetni magát és ő meg elkezd beszélni. Ezzel együtt is köszönöm szépen, hogy viselitek. Ma megpróbálunk azért mélyebbre menni.
Aztán azt is látom, hogy olyan dolgokat próbálok veletek elfogadtatni, ami hát, ha világosan beszélünk, akkor egyénileg, egzisztenciálisan nem túl könnyű. Kezdve attól, hogy azt mondjuk, hogy érjétek be egy csipettel kevesebb jövedelemmel és költségtérítéssel. Egészen odáig, hogy a kisebb kormány, kisebb állam, hatékonyabb igazgatás, kevesebb államtitkár és jó ég tudja, minek az ígéretével nem kormányra kerülő koalíció hát valóban kevesebb olyanfajta lehetőséget tud teremteni, mint amit korábban teremtett. Végig kell menni ezeken majd egyesével. Természetesen. Pontosan tudom, hogy itt emberi sorsok, egzisztenciák is vannak és tudom, hogy persze az egész nagy ügy lelkesít mindannyiunkat, de ebben a nagy ügy szolgálatában mindenki meg akarja találni a maga előre menetelét..."
