Meghaladta az elemzők várakozásait az októberi inflációs adat: a szakemberek 3,4-3,8 százalék közötti éves adatot vártak, ám idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában. Szeptemberben és augusztusban még egyaránt 3,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi üteme, míg havi bázison 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH. A maginfláció októberben 0,3 százalék volt, 12 havi összehasonlításban pedig 3 százalék. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított infláció 4,1 százalék volt éves bázison, havi szinten pedig 0,7. A havi indexek június óta negatívak voltak, így tehát négy hónap lassulás után gyorsult ismét az infláció októberben.
Az infláció gyorsulásának fő okai: energia, üzemanyag, ruházkodási cikkek
Az adat ismertetésekor Papp Éva, a KSH munkatársa kiemelte: alapvetően az energia, az üzemanyag és a ruházkodási cikkek miatt gyorsult az infláció októberben. Szeptembertől átalakult az energiatámogatási rendszer, a szezonváltás miatt emelkedtek a ruházkodási cikkek árai, tavaly októberben csökkent az üzemanyag ára, most viszont jelentősen emelkedett. Az üzemanyagokkal kapcsolatban megjegyezte: számottevő áremelkedés várható novemberben is a jövedéki adó emelésével.
2011. szeptemberhez képest a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek. Ezen belül az élelmiszerek 0,4 százalékkal drágultak. A sertészsiradék ára 6 százalékkal, a csokoládéé és a kakaóé 3, a tojásé 2,3, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs), 1,5 az alkoholmentes üdítőitalok ára pedig 1,4 százalékkal emelkedett. Csökkent a liszt és a baromfihús ára, 1,3, illetve 2,6 százalékkal. A főcsoportok közül a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal. Átlag felett, 1,6 százalékkal nőtt a háztartási energia ára is, amelyen belül a távfűtés 3,9, a vezetékes gáz 3,1 százalékkal drágult a megszűnt szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás hatására. Szintén átlag feletti, 1,4 százalékos volt az áremelkedés az egyéb cikkek körében, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7, a gyógyszerek, gyógyáruk 1,7 százalékkal drágultak. Átlag alatti, 0,6 százalékos drágulás volt a szeszes italok, dohányáruk és 0,2 százalékos a tartós fogyasztási cikkek körében. A szolgáltatások esetében 0,2 százalékos árcsökkenés következett be.
2010. októberhez képest az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (43,4 százalék), a margarin (22,7 százalék), a liszt (18,9 százalék), a kávé (15,9 százalék), a sertészsiradék (12,7 százalék), a péksütemények (11,7 százalék), a tej (8,9 százalék), az étolaj (8,8 százalék), a kenyér (8,2 százalék) és a csokoládé, kakaó (7,9 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek ára 12,9 százalékkal csökkent. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,8, a gyógyszereké, gyógyáruké pedig 4,2 százalékkal. Szintén átlag felett, 5,9 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 15,6, a távfűtésé 7,6, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal. A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti, 2,5 százalékos volt, ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 6,3, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk körében kismértékű, 0,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
A következő hónapok: ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat
Az elemzők által vártnál magasabb októberi inflációs adat egyrészt a szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás csökkenése miatt bekövetkezett 1,6 százalékos havi energia-áremelkedéssel, másrészt a ruházati cikkek szezonváltásból adódó 3,8 százalékos, illetve a 2,7 százalékos havi járműüzemanyag áremelkedésével függ össze - mondta Barta György, a CIB Bank vezető elemzője, aki hozzátette azt is, hogy a gyenge belső kereslettel összefüggésben a tartós fogyasztási cikkek és a piaci szolgáltatások jóval az átlag alatt, 0,2 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt.
Hasonlóan értékelte az októberi adatot Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, megemlítve, hogy az élelmiszerárak növekedési üteme tovább mérséklődött a bázishatások miatt. Kis meglepetést okozott az alkohol és a dohánytermékek októberi áremelkedése, holott ebben a csoportban jelentősebb árnövekedés novemberben várható a jövedékiadó-emelések hatására. Az elemző szerint a következő hónapokban ellentétes hatások érik a fogyasztói árakat. A belső kereslet hiánya továbbra is enyhítheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a múlt év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fog. Ezzel szemben a gázár-kompenzáció megszűnése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése felfelé hatnak az inflációra.
Suppan Gergely számítása szerint a 12 havi infláció az év végén 4,1 százalék lesz, Barta György 4,2 százalékra számít. Az elemzők a 2011. évi átlagos inflációs adatot 3,9, illetve 4 százalékra várják.
Londoni elemzők az MNB-kamatemelésről
Valószínűtlen, hogy a pénteki inflációs adatsor komolyabb hatást gyakorolna a magyar jegybank pénzügypolitikájára, amelynek fő meghatározó tényezője változatlanul az euróövezeti válság és a forint árfolyammozgása, vélik a JP Morgan londoni elemzői. A forint gyengesége „egyértelműen" növelte egy vészkamatemelés kockázatát, a ház szakértői szerint azonban az MNB „még mindig vonakodik attól, hogy meghúzza a ravaszt", mivel a magyar gazdaságban recessziós kockázatok mutatkoznak. Így az alapeseti előrejelzésük továbbra is az, hogy az MNB a jövő év első felének végéig nem módosít 6,00 százalékos alapkamatán.
Az októberi inflációs számokat kommentálva a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is úgy vélekedtek pénteken, hogy az adatsor „nem lesz kulcsfontosságú tényező" az MNB monetáris tanácsának november 29-ei kamatdöntő ülésén. A ház szerint a testületet továbbra is elsősorban a forint gyengesége és a tőkekivonás kockázata aggasztja, és ez az a két fő tényező, amelyek miatt az MNB - a gyengülő növekedési kilátások ellenére - „egyhamar" nem fogja enyhíteni kamatpolitikáját. A GS elemzői szerint a magasabb infláció - és a januári áfa-emelés miatt várható további gyorsulás kilátása - most „másodlagos" jelentőségű a magyar jegybank számára. A ház londoni szakértői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy a monetáris tanács 2012 jelentős részében sem módosítja alapkamatát. Később látnak „valamelyes mozgásteret" az enyhítésre abban az esetben, ha a forint stabilizálódik, valamint ha „konstruktív, végleges megoldás" születik a devizaalapú hitelek problémájára. A Goldman Sachs citybeli elemzői szerint az addig eltelő időszakban van valamennyi kockázata annak, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a forint védelmében, de a cég szerint ez csak akkor lenne valószínű, ha a forint gyorsabb ütemű gyengülésnek indulna, és ehhez „a küszöbönálló tőkemenekítés erőteljes jelei társulnának".
Az euró forintárfolyama más nagy londoni házak véleménye szerint sem érte még el azt a szintet, amely az MNB-t jelentősebb kamatemelésre ösztönözné. Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról - közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta MNB-kamatemelési küszöbnek, azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy „próbára tegye az MNB elszántságát".
