A vállalati követelések magas növekedési ütemében bekövetkezett relatív mérséklődés szezonális hatást tükröz, a lakossági követelések bővülése pedig mind rövid mind hosszú lejáraton változatlanul reál 39-36%-os éves szintre vetített dinamikát mutat. Ennek megfelelően az ügyfélállományok struktúrájában változatlanul a lakossági állományok súlyának alacsony bázisról induló lassú, de folyamatos növekedése figyelhető meg. A lakossági hitelek összesen nettó 36 MdFt-tal nőttek 2000. év vége óta, ezen belül 3,2 MdFt-os volt a növekedés a folyószámlahiteleknél, 14 MdFt-os a jelzálog fedezetű hitelek esetében és 21 MdFt-os az egyéb lakossági hitelekben, melyek a személyi kölcsönök erős értékesítése miatt hitelcéljukat tekintve javarészt lakáscélú, kisebbrészt fogyasztási hitelek.

2001. első negyedévében a vállalati számla és betétállomány mérséklődése mutatja igazán a szezonális hatást, melyből messzemenő következtetést azonban korai levonni. A lakossági források dinamikája alacsony: összességében az állomány reálértéken 2,5%-kal bővült 2000.I.negyedévhez képest. Struktúrájának változása folytatódott: az okiratban tartott betét továbbra is csökkent, a számlán lekötött betétek volumene jelentősen nőtt. A már több éve tartó folyamat magyarázata többrétű, de a forrástömeg átvándorlása jelentős részben a Postabank korábbi vezetése tudatos üzletpolitikai döntésének eredménye, bár kétségkívül hatnak rá a folyamatban lévő bankegyesülések is. Komoly kérdés, hogyan változik rövid távon a lakossági megtakarítások struktúrája; a sávszélesítés ezidáig inkább kedvezőtlen hatású a devizabetét-megtakarítások szempontjából, másrészt a forint betéti megtakarítások hozama sem attraktív.

A bankok saját tőkéje reálértéken 12%-kal erősödött 2000. I. negyedévhez képest. Ebben a kalkulált mérleg szerinti eredmény továbbra is jelentős, reálértéken mintegy 40%-os éves dinamikájának van szerepe. A tőkepozíció erősödése több mint lépést tudott tartani a korrigált mérlegfőösszeg változatlanul erős 15,3%-os elmúlt 12 havi reálnövekedésével, így a Magyar Számviteli Szabályok szerinti tőkemegfelelési mutató 15%-ra nőtt (2000. év vége: 14%).

Az I. negyedévi követelésminősítések még nem adhatnak korrekt képet arról, hogy az idei kockázati céltartalékképzés, illetve most már értékvesztés az új szabályok szerint, hogyan érinti majd az év végi eredményt. Az biztos, hogy az év végéhez képest az első negyedévben a rossz minősítésű portfolió aránya változatlan, a kétes kategória aránya csökkent, az átlag alatti állományé nőtt, míg a külön figyelendő számottevően nőtt. A képet azért árnyalja, hogy a rossz kategóriában 11, az átlag alattiban 15 mdFt-os állománynövekedés következett be. Kérdés, hogy emögött magasabb kockázatvállalási hajlandóság van-e részben a piaci átrendeződéseket kihasználandó illetve a lakossági és kis- és középvállalati finanszírozás felfutásának következtében?

Az eredmény tekintetében óvatos optimizmus indokolt: a nettó kamateredmény reál 3%-kal, a nettó jutalékbevétel 5%-kal haladja meg a tavalyi negyedévi értéket, az egyéb jövedelem elemek ugyanakkor gyengébben teljesítenek, mert a működési bevételek reálértéken mindössze 1,5%-kal bővültek.

A növekvő vállalati és lakossági finanszírozás ellenére az újabb piaci átrendeződés, a folyamatban lévő fúziók minden szereplőtől a működési hatékonyság fokozását követeli meg.
Ezért „kellemes” meglepetés a működési költségek relatíve alacsony dinamikájú növekedése: annak egyik eleme sem nőtt az inflációt meghaladó ütemben (2001. márciusi év/év infláció: 10,5%). Ehhez persze nagymértékben hozzájárult 2000. márciusától 957 fő leépítése révén a bérjellegű kifizetések és áttételesen egyéb költségvonzatok csökkenése. A jobban kontrollált működést jelzi a költséghatékonysági mutató (működési költség/bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye) változása is: 2001. első negyedévében a mutató értéke 67% a 2000. végi 73%-kal szemben.
Mindezek eredőjeként a jelentett adózás előtti eredmény a tavalyi időarányos eredményt reálértéken 40%-kal haladja meg.
A szektor profitabilitása javuló tendenciát mutat, (ez nagymértékben köszönhető annak, hogy a nagy veszteségek eltűnőben vannak): a 2001-re kalkulált ROAA mutató maximum 1,6% körül lehet (2000: 1%), míg a kalkulált ROAE elméleti maximumként 16% körül (2000: 11%), persze ezeket nagymértékben változtathatják az évközben nem egyenletesen megjelenő banküzemi költségek éppúgy, mint a fúziók következtében fellépő addicionális költségek, vagy nem utolsósorban a hitelezési veszteségek.

(Forrás: MKB)