Nemzetközi összevetésben még mindig kiemelkedő az ipari termelés bővülése, a növekedés üteme azonban elmaradt az előző év azonos időszakában mért szinttől.
A tavaly első négyhavi rendkívül gyors 19%-os termelés felfutást az idén január-áprilisban jóval kisebb, 10%-os növekedés követte, ami azonban nemzetközi összehasonlításban, mind az Európai Unióhoz, mind a CEFTA-országok többségéhez képest továbbra is magas. A csökkenő dinamikában meghatározó szerepe van a bázishatás mellett a belföldi kereslet mérsékeltebb növekedésének, valamint a világgazdasági fejlődés lassulásának.
Az ipar exportorientáltsága tovább erősödött. Az ipar exportértékesítése január-április hónapokban 17,5%-kal volt magasabb az előző évi szintnél, a belföldi értékesítés négyhavi növekménye 2,6%-os volt.
Az export 45%-át az ipari vámszabadterületek adták, a vámszabadterületi értékesítés növekedésének dinamikája erőteljesebb mint az ipari átlag. Ez igazolja a multinacionális cégek stabilizáló szerepét a magyar gazdaságban.
A termelés növekedésében az elmúlt hónapok tendenciájához hasonlóan a villamos gép-, műszergyártás ágazat dinamikus bővülése jelentette a húzóerőt. Az 2001. január-áprilisi hónapokban az ágazat termelése 28,3%-kal, exportja 33,2%-kal növekedett. A feldolgozóiparban a beruházások és műszaki fejlesztések folytatódnak.
Előzetes adatok alapján az ipari termelés 2001. májusában 7,7%-kal, az év első öt hónapjában pedig 9,6%-kal nőtt.
Az iparban a növekedés folytatódását valószínűsítik a magas rendelés és szerződésállományok és a vállalkozói szándékok felmérései.

Egyre gyorsuló az építőipari teljesítmény emelkedése is. Az építőipar 2001. első négy hónapjában
256,8 milliárd összegű építési szerelési munkát valósított meg, amely 6,9%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért teljesítményt.
Az építőipar minden alágazatában nőtt a termelés, kiemelkedően magas (37%) a befejező építés alágazatban a növekedés. A legnagyobb mértékben a dél-alföldi székhelyű szervezetek termelése emelkedett 16,6%-kal, valamint a dél-dunántúli régióé 12%-kal.
Az építőipari konjunktúra folytatódására utal a szerződésállomány növekedése. Az építőipari vállalkozások az évkezdettől halmozottan 26,1%-kal magasabb volumenű új szerződést kötöttek, mint 2000 január- április hónapokban. Az épületek és az egyéb építmények hó végi szerződésállománya 62,1 ill. 119,8%-kal nőtt az előző évhez képest.
A szerződésállomány volumene és összetétele az építési-szerelési tevékenység 2001. évi 10-12%-os bővülését valószínűsítik.

A beruházások tekintetében az éves prognózis 2000-hez képest gyorsulással számol. Az előzetes, részben becsült adatok alapján, 2001. első negyedévében a nemzetgazdasági beruházások volumene 5,3%-kal nőtt. A beruházások várható élénkülésének ez évi bekövetkezését valószínűsíti a termelésbővülés struktúrája, a lakásépítés fellendülése és a Széchényi Terv beruházás-élénkítő hatása, valamint a vállalkozói beruházási szándékokra vonatkozó felmérések is.

Az elmúlt öt hónap során - az euróban számított érték adatok alapján - továbbra is 20%-os a külkereskedelmi forgalom bővülése.
A forgalom havonkénti alakulását mérsékelt ütemű lassulás jellemzi. A havi növekedési ütemeket hosszabb idősorba helyezve megfigyelhető, hogy az idei adatok jelentősen meghaladják a 2 évvel korábbi szinteket, ugyanakkor az elmúlt évi rendkívül magas növekedéshez viszonyítva mérséklődtek.
A január-május hónapok együttes forgalmát - euróban számolva - az importnál 0,6 százalékponttal gyorsabb exportdinamika alapozta meg.
Az év első öt hónapjában a kivitel értéke 13.639,3 millió euró szintet ért el, 20,4 %-kal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A behozott áruk értéke 15.378,8 millió euró volt, növekedése 19,8 %.
Mind az export, mind az import esetében az adatok további kiegészülése várható, becsléseink szerint a kiegészülés a májusi exportot 3,2 százalékponttal, az importot 1,7 százalékponttal növeli.
A külkereskedelmi mérleg hiánya január-május hónapokban 1.739 millió euró volt. A külkereskedelmi mérleg hiányának abszolút összege az elmúlt év azonos időszakához képest 226,5 millió euró emelkedést mutat, relatív nagysága viszont - az exporthoz viszonyítva – 12,9%, 0,9 százalékpontos javulást.

A fizetéssel nem járó tételekkel korrigált mérleg hiánya 1.264 millió euró, amely 58,3 millió euróval javult az elmúlt év azonos időszakához képest.
Az első öt hónapban, exportban a legjellemzőbb termékek (exportból való részesedése közel 60%-os, míg az importon belüli súlya 52%) továbbra is a gépek és gépi berendezések árufőcsoportba tartozók. Ezen belül is a belsőégésű dugattyús motorok, új személygépkocsik, adatfeldolgozó gépek és azok részegységei.
A második legnagyobb volumenhordozó árufőcsoport a feldolgozott termékek, ahol az export növekedése ugyan (16,4%) felülmúlta az importét (13,8%), ennek ellenére a hiány közel 90 millió euróval tovább nőtt. Exportban az árufőcsoport közel negyedét, importban az egyharmadát a bérmunka folyamatokhoz kapcsoló tételek teszik ki.
Az exporton belül 6,4% az élelmiszeripari termékek árufőcsoport részesedése, amelyben a korábbi hónapokhoz képest némileg élénkült az exportdinamika (11,4 %), de messze elmarad a tavaly ilyenkor mért 24 %-os növekedéstől. 2001. első öt hónapjában az import élénkebb növekedése következtében az aktívum alig változott.
A magyar külkereskedelmi forgalom relációs szerkezete stabil, a fejlett országok és azon belül az Európai Unió országaival erősen koncentrált forgalmat bonyolítunk (a kivitel ezekbe az országokba 66%-ban gépekből és gépi berendezésekből áll). Ezeken a területeken kismértékben lassult a forgalom dinamikája, de még mindig messze az EU tagállamainak egymás közötti forgalomnövekedése feletti.

Az egyensúlyi viszonyok mindeddig az eredeti szándékok szerint alakulnak. A Kormány prognózisa azzal számolt, hogy a gyors növekedés mellett a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP arányában kissé emelkedni fog, az államháztartási deficit aránya viszont mérséklődik a tavalyihoz képest. A folyamatok alapján jó esély van arra, hogy idén is folytatódik az egyensúlyőrző gazdasági növekedés.
A tavalyinál kedvezőtlenebbül, de a várakozásokkal megegyezően alakult a folyó fizetési mérleg májusban. Az előzetes adatok szerint az év első öt hónapjának összesített hiánya 469 millió euró volt, mindössze 31 millió euróval nagyobb értéket mutatott az előző év azonos időszakában mértnél.
A folyó fizetési mérleget terhelő kereskedelmi mérleghiány a jegybank előzetes számításai alapján 750 millió euróra emelkedett, az egy évvel korábbi 706 millió euróról.
2001. január-május hónapjában a turizmus egyenlege ezzel szemben 929 millió euró többletet hozott, ami 109 millió euróval több mint 2000. első öt hónapjában. Az idegenforgalom többlete továbbra is az egyik legfontosabb mérlegjavító tényező.
A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege 2001. első öt hónapjában 451 millió euró forrásbeáramlást mutatott, míg a tavalyi év azonos időszakában mért forrásbeáramlás 422 millió euró volt. Ezen belül nőtt a működőtőke import és a portfolió befektetés, de jelentősen nagyobb a magyar tőkekihelyezés is.

A közvetlen külföldi tőkebefektetések Magyarországon 2001. január-április hónapokban 1.117 millió eurót tettek ki, amelyből a részvény és egyéb tulajdonosi részesedés 581, a tulajdonosi hitelek egyenlege pedig 537 millió euró volt.
A tőkebefektetések állománya részvény és egyéb tulajdonosi részesedés formájában 18.564,7 millió, míg tulajdonosi hitel formájában 3.894,3 millió, mindösszesen 22.459 millió euró volt áprilisban.
A közvetlen tőkebefektetések külföldön, azaz a magyar vállalkozások tőkeexportja 2001. első négy hónapjában 399 millió eurót ért el.
Az államháztartás konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) az év első öt hónapjában az egy évvel azelőttinek alig több mint kétharmada, 113 milliárd forint. A deficit mérséklődése lényegében a központi költségvetés javuló egyenlegének hatására következett be.
A jegybank a Kormánnyal egyetértésben 2001. május 4-től a forintárfolyam ingadozási sávját az eddigi +/- 2.25%-os értékről +/-15%-ra emelte. A május eleji forint árfolyamsáv szélesítés óta eltelt időszakban a forint fokozatosan erősödött. A Gazdasági Minisztérium és a Külügyminisztérium megbízást kapott a forint erősödésének a hazai vállalati szektorra gyakorolt hatásainak felmérésére, illetve a negatív hatásokat enyhítő kormányzati intézkedések lehetőségének vizsgálatára.

A monetáris szabályozás IMF és OECD által is támogatott változtatásának hosszabb távon minden bizonnyal kedvező hatása lesz a gazdaság teljesítményére. A szélesebb árfolyamsávban – a magyar gazdaság magasabb versenyképességével összhangban – szükségszerűen bekövetkezik a forint felértékelődése, ami elősegíti a dezinflációs folyamatot.
A munkaerőpiacon folytatódott a munkanélküliségi ráta mérséklődése. 2001. március-májusban a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban.
A munkavállalási korú népesség 64,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon. A munkanélküliek száma 35 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, így 2001. márciusban-májusban 232 ezren kerestek állást. A munkanélküliségi ráta 5,7% volt.( Az EU-országokban áprilisban a ráta átlagosan 7,7% volt.)

Az áremelkedés mértéke az év első öt hónapjában az iparban lassult. A fogyasztói árszint január-májusi növekedése nagyobb volt a tavalyinál.
Az ipar termelői árai májusban 0,7%-kal voltak alacsonyabbak, mint áprilisban és ebben az évben először nem érték el a megelőző havi árszintet. Éves összehasonlításban a termelői árak 7%-kal voltak magasabbak, ez mintegy 2 százalékponttal kisebb az áprilisban mért éves árnövekedésnél. A belföldi értékesítési árak májusban 0,3%-kal tovább emelkedtek, az ipari termékek exportértékesítési árai az előző hónaphoz képes jelentősen csökkentek. Az áresést az árfolyamsáv szélesítése, a forint erősödése támasztotta alá.
A fogyasztói árak az első öt hónap átlagában 10,4%-kal nőttek a múlt év azonos időszakához képest. Az átlagosnál magasabb volt az élelmiszerárak emelkedése, valamint a háztartási energia és a szolgáltatások drágulása.
Forrás: Gazdasági Minisztérium