A kormány illetve a kormányfő úgy ítéli meg, hogy a világgazdaság lassulása elérheti Magyarországot is. A kormánytagok szerint ezért még jobban kell támogatni a lakásépítést, és még több utat, autópályát kell építeni. A Gazdasági Minisztériumnak hat hete van arra, hogy kidolgozza az erről szóló programot.

Matolcsy György gazdasági miniszter elmondta: 200 milliárd forintot szánnak erre, amiből jövőre 70-80 milliárdot költenének el. Tehát pluszpénzt nem költenek a gazdaságélénkítésre, de a következő néhány évre szánt fejlesztéseket előrébb hozzák. Gazdaságkutatók szerint éppen ezért mindez csak kampányfogás, hiszen egyetlen új eleme sincs a programnak, és nem is szánnak rá több pénzt.
Matolcsy György gazdasági miniszter a csúcsértekezletet követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elfogadottakon kívül több más, a lakásépítéseket segítő intézkedés is felmerült, ám ezekről előbb hatástanulmányokat készítenek. "Az export, az ipari export csökkent, de a magyar gazdaság tőkevonzó képessége nő, ha több autópálya, infrastruktúra van" – mondta Matolcsy. Szakértők szerint azonban ez sem egyértelmű, a külföldi óriáscégek ugyanis tartanak attól, hogy a kormány - az elmúlt évekhez hasonlóan - szociális megfontolásokból beavatkozik az árakba.

A pénzügyminiszter szerint nem lehet a jövő évi költségvetést módosítani, ezért az MFB finanszírozza a programot. Varga Mihály úgy véli, nem biztos, hogy jövőre nagyobbak lesznek az adóbevételek az ideinél. A miniszter ezért egyelőre elzárkózott azon kérdések elől, mekkora tervezetten felüli többletre tehet szert a büdzsé 2002-ben. Ugyanakkor elismerte: a zárszámadás elfogadása után egyes adóbevételeknél a 2001. évi számokat mutató rubrikában magasabb összegek szerepelnek majd, mint a 2002-es oszlopban.
A miniszter ugyanakkor bejelentette: az értekezlet javaslata szerint a kis- és közepes vállalkozóknak járó tízmilliós beruházási adókedvezmény harmincmillió forintra nő. (Ez vélhetően nem hoz óriási bevételkiesést: a tízmilliós kedvezményt sem tudják ugyanis tömegesen kihasználni a kisvállalkozók).

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanakkor leszögezte: az élénkítő program nem jár majd az egyensúlyi mutatók elviselhetetlen romlásával, és tartható az inflációs cél is. (Az MNB továbbra is 2,2-2,5 millió eurós fizetési mérleghiányt, és 4,5 százalékos inflációt vár a jövő év végére). A jegybank nem számít az államadósság növekedésére sem.
Az értekezlet résztvevői abban állapodtak meg, hogy jövőre az állam csak forinthiteleket vesz fel. Erre azért lehet szükség, hogy ne növekedjék Magyarország külföldi adóssága. Az MFB ugyanis vélhetően külföldről szerzett pénzből finanszírozza majd a programot. Ezt a hazai magánszektor külhoni adósságaként számolják el.
Az MFB hitelfelvétele nem növeli az államadósságot – mondta el erről a jegybank elnöke. Elismerte azonban: az uniós csatlakozást követően – az EU statisztikai rendszeréhez alkalmazkodva – már az állami tartozások részévé kell tenni a bank adósságát is.
Forrás: RTLKlub, Népszabadság