Már javában tart a részben irányított, részben spontán folyamat: Egerszalók és térsége lakosságának munkaellátottsága, jövedelemhez jutása hosszú időre megoldódhat. Sok évvel ezelőtt kitalálták, körülbelül egy évtizede pedig megtervezték, majd fokozatosan meg is valósították a Mátra és a Bükk közötti település fürdőhellyé alakítását. A falu határában különleges gyógyvizet találtak, több évtizeden keresztül két kicsiny, amolyan ülő medencét használtak is a helybéliek, s még híressé is vált, hogy télen-nyáron akár éjszakánként is bebocsátják az amúgy nomád körülmények között működő fürdőbe a javarészt Egerből és a környék településeiről érkező kalandvágyó embereket. A gyógyhatású víz mindeközben messze földön híres sódombokat alakított ki a kutak mellett.
Tőgyi Gábor egerszalóki polgármester a Piac és Profitnak elmondta, hogy az egyik legfőbb hasznos "beavatkozás" abban öltött testet már a beruházás előkészítésének időszakában is, hogy fokozatosan stabilizálódni kezdett a környék mind a munkalehetőségek, mind a jövedelmek szempontjából. Példa erre, hogy teret nyert a minőségi borászat: igen sok helybélinek komoly kereseti lehetőséget kínálva. Felismerték, hogy már a gyógyvíz hírére is megélénkülhet az idegenforgalom, s piaca lehet a jó minőségű boroknak. S hogy ez mennyire igaz, kiderül a polgármester két számából, a pár évvel ezelőtti 18 szálláshellyel szemben most már 80-at vehetnek igénybe a hazai és külföldi turisták. Ők azok, akik a jelenlegi gyógyvizes szolgáltatásokat veszik igénybe, de összehasonlíthatatlan léptékváltást jelent majd, amikor a szállodát, illetve a fürdőkomplexumot átadják rendeltetésének.
Tőgyi Gábortól nem az idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó holding szakmai terveiről, azok munkaerőpiaci hatásairól érdeklődtünk, hanem "csak" arról, hogy a térség települései számára milyen változásokat jelent egy alapvetően újszerű munkakínálat. Az biztos, hogy Egerszalókon számos szolgáltatás kezdett el működni kezdve az éttermektől az autószerelő műhelyeken keresztül a fodrászatokig. A polgármester legkevesebb ötszáz új munkahelyet "könyvel el", persze nem csupán a helybéliek találják meg számításaikat, hanem Egerből és más településekről is óhatatlanul lesznek "kijáró" dolgozók. Nagyon előnyös körülmény, hogy Eger olyan iskolaváros, amilyen számos humán végzettségű szakembert adhat a nemzetközi vonzerőt is jelentő fürdőhelynek. #page#
Automatikusan felismerték, valóban elképzelhetetlen, hogy igényes szolgáltatásokat nyújtsanak nyelvtudással nem rendelkező alkalmazottakkal. Tőgyi Gábor, aki maga is mérnök-tanár, lényeges "háttérmunkának" nevezi, hogy a tanárképző főiskola segítségével szakirányú, azaz idegenforgalmi jellegű képzettséget adó kurzusokkal látják el a régiót, s a holding is érdekelt abban, hogy a meglévő munkaerő a lépcsőzetesen megnyíló létesítményekben már a feladatokhoz átképezve tudjon elhelyezkedni. Egerszalók és az egri főiskola már egy ideje egyezségeken alapuló együttműködést alakított ki, azaz nem pusztán tanítják az idegenforgalmat a diákoknak, hanem ténylegesen hasznosítják is a hallgatók ebbéli tudását a "fürdőfaluban". Az úgynevezett sódombnál például, mely puszta létével is tömegeket vonz a környékre. Ez a különlegesség olyan fejlesztés "alanya" is, melyhez a település a főiskolával közösen nyert ROP-pályázati támogatást.
Az egyébként ma még Egerszalókon is kérdés, hogy amikor már valamennyi létesítmény "dolgozik", milyen módon lesz képes felszívni a térség munkanélkülijeit. Mert bár sokat segít a főiskolai háttér és folytatódnak az átképzések is, nem a "fürdős" idegenforgalmi szakmakultúra a jellemző. Azon a vidéken a néhány nagyobb egri termelővállalaton túl erdészetek, mezőgazdasági üzemek jelentették a foglalkoztatást, de az egykori cigarettagyári, gépgyári - főleg szakképzetlen - dolgozókat az idegenforgalmi, egészségügyi jellegű szolgáltató szektor nemigen igényli. Attól azonban nem tart a polgármester, hogy - számos más hazai munkahelyteremtő beruházás mintájára - náluk is kiderül, hazai szakemberek nem lesznek elegen az új feladatok ellátásához.
