A kriptovaluta szegmens fejlődésre egyébként jellemző, hogy már egyes jegybankok is használják a Bitcoint tartalékként az arany mellett és akadnak olyan államok, ahol hivatalos fizetőeszközként fogadják el (El Salvador és a Közép Afrikai Köztársaság). Mindez azt mutatja, hogy a fősodor részévé vált a Bitcoin. Az idei nagy árfolyamnövekedés mögött álló másik ok, hogy az amerikai tőkepiacon 2024 januárban megjelentek a Bitcoin ETF-ek, azaz innentől a világ legnagyobb pénzügyi alapjai is befektetnek a kriptovalutába.
A döntést hosszú, mintegy hatéves várakozás előzte meg, és hogy mennyire volt jelentős a piac által várt határozat, azt jól mutatja, hogy a kereskedés év elejei megkezdése óta április 22-ig összesen 55 milliárd dollárnyi összeg áramlott Bitcoin ETF alapokba. Ez önmagában hatalmas lökést adott az árfolyamnak. Talán még plasztikusabban mutatja a piac relevanciáját, hogy az első mintegy négy hónap forgalmi adatai alapján akár két éven belül meg is előzheti a fizikai arany ETF-ek összegét a digitális arany, vagyis a Bitcoin ETF-ekbe áramló pénz mennyisége. Mindezek a fejlemények tovább egyengetik a Bitcoin világpénzzé, vagy legalábbis világszintű tartalékeszközzé válását.
Ha valaki tisztában szeretne lenni a kriptovaluták világával – ami egyre fontosabb, hiszen ez már rég nem szubkultúra, hanem a nagybefektetői kultúra része – akkor érdemes tájékozódnia a témában. Erre ad lehetőséget az év legnagyobb hazai, kripto témájú rendezvénye, a május 14.-i B-DAY 7.0, Blockchain Budapest konferencia.
