A társadalmi-gazdasági átalakulás 10. évében, az új évezredbe átlépve ismét válaszúthoz érkezett Magyarország. Miközben az egypártrendszert többpárti parlamenti demokráciával, a tervgazdálkodást pedig a magántulajdonon alapuló piacgazdasági rend-szerrel váltottuk fel, és az átalakulás sikeres menedzselésére összpontosítottuk szellemi és anyagi erőforrásainkat, történelmi léptékkel mérve rövid idő alatt sokat változott a világ. Most azt kell eldönteni, hogy milyen szerepet akarunk betölteni a tudás vezérelte és globalizálódó világgazdaságban, milyen jövőt képzelünk el magunknak – olvasható a Technológiai Előretekintési Program közelmúltban megjelent összefoglaló jelentésében. – Sarkítottan fogalmazva: beérjük a túlélésre berendezkedő, önálló stratégiával nem rendelkező, sodródó ország szerepével, vagy adottságainkat és a nemzetközi környezetet felmérve tudatosan, jól megalapozott stratégia megvalósításával arra törekszünk, hogy 15–20 éven belül a magyar lakosság döntő többsége jólétben, magas életminőséget elérve, egészségesen, tiszta környezetben élhessen. A tét az, hogy felzárkózunk-e az Európai Unió középmezőnyéhez.

A túlélés vagy felzárkózás dilemmáján már sikerrel túljutott több nyugat-európai állam. Finnország, Írország és Portugália is bizonyította, hogy offenzív stratégiával 15–20 év alatt meghökkentő eredményeket lehet elérni, ki lehet törni a perifériára szorult/szorított ország szerepéből. Európa említett országaiban a döntéshozók között egyre terjed az a gondolkodásmód, amely szerint nem csak egy lehetséges jövő van. Hozzájuk hasonlóan mi is abból indultunk ki, hogy nem egy – tőlünk függetlenül számunkra kedvező vagy kedvezőtlen –jövőbeni helyzetre kell felkészülni, azt passzívan elfogadni, hanem a jövő függ mai döntéseinktől, cselekedeteinktől. Hosszú távon ugyanis a kedvező tendenciák hatása felerősíthető, a kedvezőtleneké pedig tompítható, ha összehangoltan ezen dolgoznak a gazdaság, a kutatás-fejlesztés és az államigazgatás szakemberei.

A magyar Technológiai Előretekintési Program (TEP) arra vállalkozott, hogy új eszközökkel, több ezer szakértő bevonásával támogassa a sikeres felzárkózási stratégia kidolgozását. Egy itthon újnak számító módszer, a Delphi-típusú közvélemény-kutatás, valamint további tudományos eszközök alkalmazásával kutatók, gazdasági és államigazgatási szakemberek elemezték az életminőség és a versenyképesség javításához legfontosabbnak tartott területek helyzetét. A 28 hónapos munka során nyolc területre koncentráltak: emberi erőforrások; egészség-és élettudományok; informatika, távközlés, média; a természeti és épített környezet védelme és fejlesztése; termelési és üzleti folyamatok; agrárgazdaság és élelmiszeripar; közlekedés, szállítás; energetika. A helyzetelemzés, a konzultációk, a viták és a két fordulóban elvégzett szakmai közvélemény-kutatás eredményei alapján a munkacsoportok több, egymástól minőségileg eltérő jövőképet vázoltak fel, és a legkedvezőbbnek ítélt jövőkép megvalósításához ajánlásokat.
(A tanulmányok elolvashatók az Oktatási Minisztérium honlapján, a Kutatás, majd TEP címszó alatt.)