Honnan jön ekkora szatyrokkal? - kérdeztük a csomagmegőrzőben szekrényt kereső ifjú hölgytől. Pironkodva mondta, az észak-magyarországi városkából Pestre jövő bevásárlók, így ő, is testvérével és anyjával először a kínaiaknál kezdik. Az emberek többsége persze megszokásból - divatból - és bizonyára anyagi kényszerből veszi útját a távol-keleti árusokhoz, ám nem kerülhetik ki ők sem a bevásárlóközpontokat. Karácsony közeledtével a legkevésbé. Ha akarják, ha nem, akkor is beléjük botlanak.

Kevesebb mint egy évtized alatt - 1996 őszén a Transelektro a Duna Plazával, a TriGránit a Polussal nyitotta meg a magyarországi kiskereskedelem legújabb fejezetét - negyvenkilenc bevásárlóközpont és hatvannégy hipermarket készült el, összes alapterületük meghaladja a 2,5 millió négyzetmétert. A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségétől kapott számok az utóbbi hónapok új létesítményeit már nem is tartalmazzák. De ez a lényegen nem változtat: száz lakosra 25 négyzetméternyi bevásárlóközpont jut, azaz maholnap Európa-, ha éppen nem világbajnokok leszünk. Ez év elején a szövetség legkevesebb húsz új hipermarket, s 10-13 bevásárlóközpont építéséről már tudott. A számokkal - nem csupán a meghökkentés öröméért - érdemes tovább is játszani: ezermilliárd forint éves forgalmat könyveltek el egy évvel ezelőtt ezek a kereskedelmi óriások. Csaknem 4 ezer kiskereskedelmi üzlet, közel 600 vendéglátóhely számolandó a fennhatóságuk alá, s a hipermarketek is beengedtek fedelük alá másfélezer társat. A nagy - és persze meghatározó - bérlők átlagosan 9-20 euró havi négyzetméterárat fizetnek, a kis - 200 négyzetméter alatti - üzleteket kivevők 20-70 euró ellenértékkel kalkulálhattak, s értelemszerűen közös költséget, reklámdíjat is beszednek tőlük.

Az elmúlt két-három év nem pusztán az újszerű kereskedelmi egységek gyarapodását, hanem a jövedelemkiáramlás komoly bővülését is hozta. Ám ez a folyamat nem tarthat a végtelenségig, a békés növekedésnek, véli a szakma, vége, megint új fejezet íródik a magyarországi kereskedelemben. De szerencsére a jövő vesztesei nem a vásárlók lesznek.

Öt év: 100 millió vendég

A két lány és a mama az idén mindenesetre túl korán érkezett a WestEnd City Center Bevásárló és Szórakoztató Központba, egyiküket sem érhette az a megtiszteltetés, hogy Walch Ottó, a Westend Ingatlanhasznosító és Üzemeltető Kft. marketingigazgatója százmilliomodik vendégként személyesen köszöntse. A karácsonyra készülődő bevásárló- és szórakoztatóközpont szakembere szavaiból kitetszik, hogy az a verseny, amely ma már a legkisebb pozíciónyerésért is véresen komolyan folyik a bevásárlóközpontok között, nekik kedvez. Az elmúlt öt év alatt sikerrel fektettek be a WestEnd-imázsba, s az eredményt mind a saját számaik, mind a külső felmérések egyaránt bizonyítják. A szakember tényként közölhette: évente 20-20 millió ember kereste fel a WestEndet. A szám nem csökkent, pedig Budapesten számos hasonló funkciójú kereskedelmi létesítmény nyílt meg, a választék azonban nem morzsolta le látogatóik számát. Walch Ottó szerint a hozadék több mint kellemes, hiszen most sem tudják kielégíteni a bérleti lehetőséget kereső cégeket, azaz várni kell, hogy valamely vállalkozás kibukjon, megszüntesse üzletét, és helyükbe léphessenek. A marketingigazgató szavai szerint a megnyitás óta eltelt öt évben felépített márkanév annyira sikeres lett, hogy - egy külső felmérés adatai alapján - a Parlament után a WestEnd már a második legismertebb budapesti helynek számít. A számok arról is tanúskodnak, hogy a vásárlókör alapvetően megfiatalodott, azaz a piackutatók szerint a 18-26 éves korosztály aránya az évi 20 millióban lényegesen megnőtt. Ezzel együtt sem mérséklődött az úgynevezett A kategóriás vevők száma, a magas jövedelmű, drága cikkek megvásárlásában érdekeltek ugyanis nem pártoltak el.

A karácsonyi érdeklődőroham előbb kezdődött az idén, mint a megelőző négy évben. November közepén, függetlenül attól, hogy a kereskedők startpisztolya még nem dördült el, olyan látogatószám-növekedést mért a WestEnd, mint más években december elején. Azt nehéz mérni, hogy a vásárlás is karácsonyivá vált-e. Arról pedig még kevesebb az információ, hogy az ünnepek előtti forgalomban már jelen van-e a reálkeresetek korábbi évekénél lényegesen kisebb idei növekedése.

Ha egzakt számok nincsenek is, a szakember lát, hall és következtet. Ahogy tette azt Balla Erna, a Campona bevásárlóközpont ügyvezető igazgatója. A szakembernek - másokkal ellentétben - az a gyanúja, hogy a torta, amelyen osztozni szándékszik a kereskedelem, az idén már nem nő. Sőt - hivatkozik ő is az elemzőkre -, lehetséges a korábbinál szerényebb karácsony, az emberek az idén év közben már kiköltekeztek. Előbbre hoztak vásárlásokat. Félelem ide, félelem oda, az biztos, hogy november legvégéig - lapzártánk idejéig - a Campona látogatóinak a száma nemhogy nem csökkent, hanem éppen fordítva, nőtt.

Ez a megállapítás a nagytétényi Campona bevásárlóközpontban mást is jelent. Azt, hogy a térségben a legutóbbi időkig egyeduralkodó az elmúlt hetekben versenytársat kapott: körülbelül 6 kilométernyire északra, Albertfalva és Budafok határán megnyílt a Savoya Park, Auchannal és OBI-val, no meg több kisebb bérlővel. Mindeközben maga is komoly átalakuláson ment keresztül. Egy esztendeje, hogy Tescóval gyarapodott, a korábbiakban is létező művelődési ház pedig szó szerint arrébb költözött. Balla Erna most már tudja, az öt éve létező Campona helyi értékeit az új szomszéd jelen pillanatban nem veszélyezteti: a két vállalkozás csak látszólag egyforma, a valóságban már nem. A nagytétényiek úgynevezett bérlői mixe, valamint a bevásárlóközpont mérete, vonzása teljességgel eltér a Savoya kínálatától. Nem mindegy, hogy valamely vállalkozás ténylegesen bevásárlóközpont-e, kiegészülve egy hipermarkettel, vagy fordítva. Más a piaci tartalma annak a koncepciónak, amelyik a hipermarketen alapszik, s kiegészül néhány üzlettel. A Camponában átalakításokra, a bérlők "mozgatására" volna szükség. A változtatások folytatása szükségessé tenné, hogy - szakszavakkal - a bérlői mixen is alakítsanak, de nem megy: a Campona valamennyi partnere maradni akar. Sőt, bevásárlóközpontos kirándulásunk során a WestEnd után itt, Nagytétényben is azt hallhattuk, sorakoznak a vállalkozások, hogy ha megüresedik egy hely, bérlőkké válhassanak.

A Campona ügyvezető igazgatója éppen a Savoya Park nyitása és versenyre késztetése apropóján mondja: Magyarországon a piac sokkal kompetitívebb, mint bármelyik másik Európában. Sokkal élesebb harcban, sokkal keményebb eszközökkel kell fennmaradni, mint a kontinens más országaiban. Annyi nagy bevásárlóközpont vélhetően egyetlen más nagyvárosban sincs, mint Budapesten, s információi szerint ugyan az egy főre jutó kereskedelmi terület - az országban - még mindig alacsonyabb, mint sok más államban, ám a budapesti bevásárlóközpont-kínálat már jóformán minden más várost megelőz. S hogy ez nem csupán fikció, Észak-Pesten már tényszerűen tetten érhető: a WestEnd vonzása oly nagyra sikerült, hogy a közeli Duna Plaza az idén már minden tekintetben komoly forgalmi veszteségeket könyvel el.

De Dél-Buda nem azonos a Váci úttal, ott mást mutatnak az első tapasztalatok. A Piac és Profitot tájékoztatató Alain Danan, a Savoya Parkot építő francia GRC budapesti igazgatója a komplett XI. kerületet, a Camponát is magában foglaló XXII. kerületet és a Dél-Budával határos kistelepüléseket nevezte vonzáskörzetüknek. Ugyanúgy, mint a Campona, amely Kelenföldet leszámítva, a maga teritoriumának tekinti Dél-Budát, sőt a közeli M0-ásnak köszönhetően Csepelt és a sziget településeit is.

Városrészépítők

Komoly fegyvertény a GRC-től, hogy utat, hidat, villamospályát épített, s feltáratott régi római településromokat, hogy időnek utána látványos régészeti bemutató is fogadhassa a látogatókat. Alain Danan nem is annyira az idei karácsonyban bízik, mint inkább a következő évtizedek karácsonyaiban, mikor is a 17 ezer négyzetméternyi Auchan és a 11 ezer négyzetméternyi OBI már a közvetlen közelben épülő legalább ötezer új lakás tulajdonosait is kiszolgálhatja termékeivel. A bérlők, a tőkeerős hazai és külföldi hátterű kereskedő cégek tehát fantáziát látnak még abban is, hogy egységeik saját maguk konkurenciái legyenek. Például az Auchan lett a GRC zászlós hajója Albertfalván.

A franciák bevásárlóközpont helyett egyszerűen komplett városrészt építenek, ha tetszik, az önkormányzat helyett - utcákat, közlekedési létesítményeket készítenek el, s mellesleg beleteszik az építmények sorába azt is, amiért idejöttek, ami a közvetlen üzleti céljaikkal egyezik: a bevásárlóközpontot, az irodaházat. Szinte szó szerint ugyanaz történik mostanában Dél-Budán, a Savoya Parkban, mint alig három évvel ezelőtt az Örs vezér tere és közvetlen környékén. Az előbbi helyen francia tőke, az utóbbinál német pénzügyi források segítségével épültek aluljárórendszerek, új útszakaszok, autóbusz-végállomások, villamosvágányok. Hányik Ottilia, az Árkádot tulajdonló ECE centermenedzsere szerint a német alaposság tetten érhető a helyválasztásban, s abban, hogy a befektetők legkevesebb fél évszázadban gondolkodnak, amikor felépítenek egy-egy bevásárlóközpontot valahol a világban.

Zónákra osztják a vonzáskörzetet Hányik Ottiliáék. Az elsőbe az a vásárlókör tartózik, amelyik autóval, villamossal, metróval 5 percen belül megérkezik. Az adat: 78 ezer embernek adatik meg ilyen gyorsan eljutnia az Árkádba. A második zóna az 5 és 15 perc közöttieké, ők többen vannak, mint félmillióan, a 15 és a 30 perc közöttiek 1 millió 117 ezren vannak, s a három csoport 1 millió 177 ezer embert jelent. Ennyit mozgósítani tudnak. A centermenedzser statisztikai adatai arról tanúskodnak, hogy az Árkád 2,5 éve alatt valóban elérték a vonzáskörzetet, az idén pedig 15 százalékkal már meg is haladták az ilyen alapon tervezett látogatószámot. Ez fontos, hiszen a karácsonyi roham előtt döntötte meg a rekordot az Örs vezér terén lévő bevásárlóközpont. Az idei forgalom várhatóan 20 százalékos növekedéssel jár együtt.

Az erős forint áldása

Forgalomövekedéssel számol mindenki? A Campona ügyvezetője egy fokkal kevésbé optimista, mint kolléganője az Árkád élén, szerinte ugyanis a korábbi lakásboom most a karácsonyi üzleti forgalomra hathat ki, hiszen az emberek a hiteltörlesztések miatt is erőteljesen elkötelezettek. A WestEnd marketingigazgatója szerint az idén könnyen megismétlődhet a tavalyi karácsonyi roham jellege, azaz változatlanul kelendő lesz a műszaki cikk és a hitelben vásárlás. Hányik Ottilia sem gondolja, hogy a 20 százaléknyi növekmény a torta másmilyen szeletelése miatt következik be náluk az idén. Hanem "csak" az történik 2004-ben, annak utolsó hónapjaiban is, hogy az erős forint nagymértékben elősegíti az importot, ezért relatíve olcsón és bőségesen lehet vásárolni. A kereskedőknek, akik dollárban, euróban kötöttek bérleti szerződést gyakorlatilag minden bevásárlóközpontban, ugyancsak előnyös a gyönge dollár, s az erős forint. Ezen az alapon az idén még nagyon is jó karácsonya lehet mind a kereskedelemnek, mind a vásárlónak. S mert ilyenek a feltételek, nem oszt és nem szoroz az, hogy május 1-jét követően már Bécsben is ugyanolyan kondíciókkal vásárolhatunk, mint Budapesten: a vám megszűnése nem indította el a bevásárlók külön rohamát. Igaz, nem szoknak haza azok, akik eddig is az osztrák boltokból lepték meg karácsonyi ajándékokkal családtagjaikat.

Az azonban szinte biztosra vehető, hogy egy év múlva más lesz az amerikai dollár kurzusa, s a forint sem marad annyira erős, mint most. A tortán való osztozkodás azon is múlik, hogy az idén milyen benyomást szerez a vásárló. S sok múlik az árakon.

Nem is egy, hanem nyomban két olyan, egymástól karnyújtásnyira lévő, alapvetően speciális bevásárlóközpont vár ránk 2005-ben, amelyeknek a lényege az olcsóság. Rendszerint 30-70 százalékkal alacsonyabb ár kíséri a márkás, ámde a megelőző szezon divatját követő termékeket. Nincs magyar, Ausztriában, Németországban nincs német neve az ilyen kínálattal működő üzlettípusnak, egyaránt outlet kereskedéseknek nevezik őket. Budapest mellett nyílt két ilyen is. De lapzártánkkor még csak a biatorbágyi Premier Outlets Center fogadta a látogatókat. A világszerte ismert ruhamárkák, sport- és szabadidőcikkek gyártói, avagy közvetlen forgalmazói közül többen is beiratkoztak a magyarországi "maradék kereskedelembe".

Szebenyi Miklós, a Premier Outlets Center igazgatója annak ellenére karácsonyi hangulatot emleget, hogy éppen az általuk képviselt kereskedelmi formáció az, amelyik nem karácsonyi. Költeni kell az outletekbe menni, de nem érdemes konkrét céllal odautazni. Megvenni ugyanis azt lehet, ami éppen van. Erre - talán a külföldi tapasztalatok alapján - igen sokan rájöttek, mert akik felkeresték a harmincegynéhány biatorbágyi, amúgy tetszetősen és a "gyáráruházi" stílusnak megfelelően berendezett boltot, azok szinte kivétel nélkül teli zacskókkal ültek be autóikba. Szebenyi Miklós szerint Biatorbágyon a 700 négyzetméteres üzlet is olcsóbb, mint a belterületi bevásárlóközpontokban 200 négyzetméternyi. Ez egyebek között úgy lehet, hogy szerény fix bérleti díjat szednek, és a forgalom arányában kell befizetni további összeget. Az egyik legnagyobb alapterületű outlet bolt, a Roland Üzletház vezetője, Szabó László abban biztos, hogy nem véletlenszerűen öltöznek fel szinte tetőtől talpig a náluk vásárlók. Lehet, hogy abban mennek haza, amit kigondoltak, de tudatos vásárlók, s alkalmazkodnak a véletlenszerű kínálathoz.

Arra sem az üzletvezető, sem Premier Outlets Center igazgatója nem mert vállalkozni, hogy megjósolják: náluk most, decemberben vagy januárban és februárban lesz-e az igazi karácsony. De egyáltalán nem lehetetlen, hogy az utóbbi időpontokban, hiszen egy valamirevaló outlet center a bevásárlóközpontok "maradékaival" az év elején már várja a vevőket - tényleg komoly árkedvezménnyel.

x

Nyúl Sándorék terjeszkednek

A közép-európai bevásárlóközpontok történelemkönyvét, ha volna rá affinitása, egy magyar cég írhatná. A TriGránit Rt. az a fejlesztő vállalat, amelyiknek a beruházásai már jó ideje átlépték az országhatárokat. A társaság operatív vezérigazgatója, Nyúl Sándor a Piac és Profitnak kifejtette: még idehaza sincs túl sok értelme a telített piac rémképével riogatni a közvéleményt. A Pólus - részletezte az operatív vezérigazgató - 1996-ban 200 dollár /négyzetméter árral nyitott, s 248 euró/négyzetméter a jelenlegi bérleti díj. Ha igaz lenne, hogy ugyanakkora a torta, miközben jönnek a piacra lépő új cégek, akkor a Pólus esetében sem lennének növekvő áron kiadhatók az üzlethelyiségek.

Nyúl Sándor kiemelte, a gazdasági növekedést mindeddig a fogyasztás bővülése s persze a reálkeresetek emelkedése befolyásolta alapvetően. Mindemellett azonban új generációk és új fogyasztási szokások motiválják a keresletet: fiatalabb korosztályok vásárolnak növekvő számban, növekvő összegeket a pénztárakban hagyva. A fogyasztásbővülés ráadásul az importáru olcsóbbodásának általános trendjével együtt jellemzi a mai piacot, nem mindegy, hogy a nyakkendőnk, melyet pár éve még 327 forintos dolláráron kínálta a kereskedelem, jelenleg kevesebb, mint 200 forint/dolláron hozza be a magyar üzletekbe. Hogy ez meddig tart, nem tudni, de azt igen, hogy az ország kiskereskedelmi forgalmának több mint a felét az import teszi ki, a plazákénak pedig - lévén dominál ott a ruházati kereskedelem - 75-80 százalékát, azaz pillanatnyi a forint-dollár kurzus óriási forgalmat generál.

A kereskedelem általános számaiból következtetni lehet a bevásárlóközpontok adataira is. Nyúl Sándor lapunknak elmondta, a teljesen "beüzemelt" piacon is évi 5-8 százalékkal növelhető a bérleti díj. A WestEndnél ez úgy fest, hogy az ott aztán végképp magas bérleti díjat is felvitték legalább 20 euróval az idén új belépők, miközben a cserélődés nem túl nagy, körülbelül 8 százalék.

A környező országokban - ahol új fejlesztéseinek zömét indította, avagy éppen befejezte a TriGránit - a versenyzők száma egyelőre alacsonyabb. De a helyi adók, költségek is kisebbek a magyarországinál, így fejleszteni, működtetni és kereskedni is olcsóbban lehet. Az is általános igazság - fejtette ki a részvénytársaság operatív vezérigazgatója -, hogy az egykori "szocialista nagyvárosokban" a városmagok többé-kevésbé egyet jelentettek az ABC-áruházakkal és a kultúrházakkal, s természetes, hogy a mai generációk boldogan fogadják, ha betöltik az űrt. Azaz végre kapnak olyan építményeket, ahol találkozhatnak egymással, társadalmi életet élhetnek, igényes környezetben tölthetnek el órákat, filmeket nézhetnek, s persze vásárolhatnak is. Az ilyen városközpontok versenyképessége páratlan, s egyáltalán nem véletlen, hogy Katowicében, Szófiában, Kolozsváron folytatja a Budapesten és Pozsonyban elkezdetteket a TriGránit. Ha Magyarország telítettsége 100, akkor Szlovákiáé, Bulgáriáé, Romániáé, Horvátországé 50-70 százalékosnak tekinthető.

Nyúl Sándor hazai üzleti jóslata szerint a kereskedelemnek lesz mit a saját fája alá rakni az idén. Az előzmény, hogy a plazás kereskedők mindenütt dollárban vagy euróban kötöttek bérleti szerződést. A kilencvenes évek végén született megállapodásokhoz képest a jelenlegi bérleti költségek valóban kedvezőek, 55-60 százalék körüli szinten állnak.

x

"Virágzó" bérlő

A nagyok, az óriások között egy kicsi - aki másfajta tudatossággal ragadta meg a tollat, amikor tízévnyi időre bérleti szerződést kötött a bevásárlóközponttal, mint amazok. Horváth Sándort, a nevét viselő virágkereskedés tulajdonos vezetőjét idézzük arról, miért kötött egyezséget három évvel ezelőtt az Árkáddal.

"A bevásárlóközponti jellegű működésünk őskora 1998 volt. A budakalászi Corában béreltünk üzletet. Feleségemmel már akkor úgy gondoltuk, hogy amint Nyugat-Európában, úgy nálunk is a kereskedelem mind nagyobb arányban a bevásárlóközpontokra koncentrálódik. Akkor még nem nagyon mertek budapesti virágüzletek ekkora bérleti díjú, rezsiköltségű vállalkozásokba fogni. Az Árkád már a negyedik volt a cégünk életében, de talán a legfontosabb a számunkra, mert úgy tűnt, hogy a legjobb fővárosi helyszínek egyikét választották a beruházók. Tuti tipp, ha a menedzsment nem rontja el, akkor kitűnően élhet a hely garantálta adottságokkal. Tény, hogy méreteiben és rezsiköltségét tekintve két nagy bevásárlóközpontos virágüzlet van Budapesten: a vetélytársunké a Duna Plazában, s a miénk, itt az Árkádban.

Az egész éves forgalom jelentős részét novemberben és decemberben bonyolítja le a virágkereskedelem, így tehát nekünk, akik nemcsak a virágot, hanem a kellékeket, kiegészítőket is meghatározóan nagy arányban importáljuk, igazán jól jön az erős forint. Az így is drága karácsonyból tehát nem kell kiugróan drága karácsonyt csinálnunk. Az Árkáddal is euróban szerződtünk annak idején, ez sem egy kellemetlen hatású dolog a jelen időszakban. De a kis kft.-nk az erős forint hasznát nem tudja, s nem is akarja a közvetlen üzleti tevékenységünktől távolibb területeken hasznosítani. Ahhoz kevés az ilyen haszon, hogy nagyléptékű dolgokba befektessünk. Tehát az erős forint hasznát arra fordítjuk, hogy rávesszük az embereket: vegyenek virágot. Ha tetszik, a marketingünkkel rászoktatni igyekszünk a vevőket, mert most tehetjük is, hiszen tudunk olcsóbban venni, és így olcsóbban értékesíteni akár nagyobb mennyiséget is."

x

Játék - komolyan

Nagyszerű szám, 12 százalékos növekedés az, amellyel a Tesco megörvendeztethette saját magát. Ez a londoni bejelentés kiegészült egy továbbival is, azzal, hogy Angliában különösen szépen nőtt a nem élelmiszerek forgalma, s a világcég örömmel hozhatta nyilvánosságra, hogy a benzin eladása jelentette az attraktív bővülést. Ehhez a nemzetközi elégedettséghez nyilván hozzájárult a multinacionális vállalat magyarországi hálózatának gyarapodása is.

Danks Emese, a Tesco Magyarország Kft. kommunikációs igazgatója kérésünkre azt külön kifejtette, hogy az ország uniós tagsága nem szólt bele érdemben a kereskedelem alakulásába, nem rendezte át a polcokon megjelenő kínálatot, nem csábított el tömegesen vevőket, s nem is növelte meg a forgalmat a máshonnan hozzánk érkezők miatt. A lebontott határok azonban a vásárlók javát szolgálták, hiszen kedvezőbbek a piaci lehetőségek mind az árak, mind a minőség tekintetében. A Tesco a napi, áruházankénti 55 ezer termékkel már az EU-ba való belépés előtt is a szabadpiac szinte teljes kínálatával jelen volt a honi kereskedelemben, az árak azonban számos importtermék esetében azóta valóban estek, s megjelenhettek olyan portékák is a polcokon, amelyeknek nem lett volna jó piacuk a korábbi árakon. Danks Emese szerint cégük a magyar beszállítói kört kész felkészíteni a kiélezettebb versenyre. Az 55 ezer terméknek 80 százalékát Magyarországon szerzi be a Tesco, s ezen nem is akar változtatni.

A karácsony néhány terméktípust rangra emel a Tescónál. A játékok aránya különösen nagy, s ez az idén sem lesz másként: hatezerféle ilyen cikket kínálnak. De a forgalom is óriási, s a vevő a minőség mellett a legolcsóbbtól a legdrágábbig a teljes választékra kíváncsi. Tavaly jól startolt, és vélhetően az idén már általános sikernek örvendhet a halasztott fizetést lehetővé tevő tényleges hitelkártya. Danks Emese úgy gondolja, a tartós fogyasztási cikkek - mosógépek, televíziók - karácsonyi forgalmát ez az eszköz számottevően megemelheti. Az is bizonyosnak tűnik, hogy a több ezer akciós áron kínált terméknek is betudhatóan jócskán meghaladja a tavalyi forgalmát a Tesco.