Említette, hogy három alappal léptek piacra. Mi a második nagy büszkeségük?
A második termékünkkel a tőzsdén kívüli befektetések, vagyis a Private Markets befektetések világát hoztuk el a hazai lakossági, privátbanki ügyfeleknek – szintén nyilvános, TBSZ-képes formában. Ide tartoznak az olyan infrastrukturális beruházások, mint az autópályák vagy kikötők, de a legjelentősebb részt Private Equity befektetések teszik ki, amit még megszínezzük egy kis magánhitelezés (Private Credit) kitettséggel is.
Miért lettek ezek a tőzsdén kívüli eszközök ennyire népszerűek globálisan?
Napjainkban a vállalatok általában már csak akkor lépnek tőzsdére, amikor a leggyorsabb növekedési fázisuk végén járnak. A magántőke-befektetések viszont képesek még ezen intenzív növekedési szakasz idején elkapni a cégeket, ami magasabb profitlehetőséget rejt. A magánhitelezés (Private Credit) pedig azért virágzik, mert a legnagyobb tech óriások és vállalatok ma már sokszor nem a hagyományos bankszektorhoz fordulnak finanszírozásért. Gondoljunk csak a Meta adatközpont-beruházásaira vagy az OpenAI projektjeire, amelyeket nagy befektetési alapok finanszíroznak.
Ebben a szegmensben kivel dolgoznak együtt? Hogyan szűrik a kockázatokat?
Ebben az alapban stratégiai partnerünk a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Ez egy kizárólagos partnerségi viszonyt jelent Magyarországon. A BlackRock elképesztően komoly szakmai háttérrel és elemzői csapattal rendelkezik, mi az ő válogatásukból állítjuk össze a portfóliót. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a klasszikus, korai fázisú kockázati tőke (Venture Capital), ahol még az is kérdéses, megél-e a cég a piacon, bár minimálisan ilyen befektetések is szerepelnek az alapunkban. Mi leginkább már működő, érettebb fázisban lévő vállalatok tulajdonjogát vagy hitelét biztosítjuk, sokszor kisebbségi részesedések átvételével. A kockázatokat itt is szigorú diverzifikációval kezeljük: a portfóliónak csupán a 35-45 százalékát teszi ki a magántőke, a többi ingatlan, infrastruktúra és hitelviszonyt megtestesítő eszköz.
