„Ennek egyszerű oka van: ugyanis például a kölcsönzés esetében sem a cég saját létszáma, sem a bérjellegű kiadása nem nő, miközben rövid határidővel oldja meg a létszámgondokat akár nagy munkaerőigény esetén is” – tette hozzá.
A szakértő szerint az atipikus foglalkoztatás térnyerésével az inaktívak – köztük a szeniorok, nyugdíjasok, kismamák és diákok – számára is több rugalmas munkalehetőség nyílhat meg.
A költséghatékonyság szempontjából jelentős előnyt kínál a diákok és a nyugdíjasok szövetkezeti foglalkoztatása, mivel így a munkáltató és a szövetkezeti tag több ponton is adómentességet élvez. A 25 év alatti diákok és a nyugdíjasok után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, és mentesülnek a társadalombiztosítási járulék alól. Emellett a diákok jövedelmére a 25 év alatti fiatalok szja kedvezménye is érvényes. Ezen felül a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása is jelentős pénzügyi előnnyel is járhat, hiszen a megfelelő létszám elérése esetén a cégek mentesülhetnek a magas összegű rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, miközben a társadalmi felelősségvállalást is segítik. A minimálbér 11 százalékos emelésével ugyanis ez az összeg is nő: az idei 2 617 200 forint helyett jövőre már 2 905 200 forint lesz minden egyes hiányzó munkatárs után.
Bértranszparencia: erős alapot adhat a fizetésemelés kéréséhez
Az éves értékelő beszélgetés jó alkalom arra, hogy a munkavállaló szóba hozza a fizetésemelés kérdését, és ezt a jelenlegi környezetben több külső tényező is támogatja. Ilyen a 2026 nyarán életbe lépő bértranszparencia irányelv, amely arra ösztönzi a vállalatokat, hogy felülvizsgálják és szükség esetén átláthatóbbá tegyék a belső bérviszonyaikat az egyenlő munkáért egyenlő bér elve mentén. Az irányelv több gyakorlati kötelezettséget is bevezet: a fizetést vagy bérsávot már az első interjú előtt közölni kell, megszűnik a fizetések titokban tartására vonatkozó korlátozás lehetősége, és a 100 fő feletti cégeknek rendszeresen jelenteniük kell a nemek közötti bérkülönbségeket. Mindez átláthatóbb viszonyokat teremt, ami a szakértő szerint erősíti a munkavállalók érdekérvényesítő lehetőségeit, hiszen pontosabban látják saját munkájuk értékét a piacon és a szervezeten belül.
