A Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (Szészek) 2001-ben 817 millió forint értékű vagyont értékesített abból a 2,832 milliárd forint értékű vagyonállományból, amely az év elején a nyilvántartásaiban szerepelt. A központot a szénbányák eladhatónak minősített eszközeinek értékesítésével, valamint válságkezeléssel bízták meg.
Tóth Ákos, a Szészek igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a tavalyi eladásokkal együtt utolsó harmadába érkezett a volt szénbányavállalatok vagyonának értékesítése, miután az ingatlanok mintegy kétharmadát, értékben 85-90 százalékát, eladta már a Szészekhez tartozó három bányavagyon-hasznosító részvénytársaság. A Szészek tavaly 3,1 milliárd forintot kapott a költségvetés bányabezárási keretéből, amelyet a bevételekkel együtt arra fordíthatnak, hogy a válságtérséggé vált bányavidékeket újra bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe, új, korszerű iparágakat telepítsenek.
Közel hárommilliárd éves támogatás
A válságkezelési feladatokra a Szészek az idén 2,9 milliárd forint állami támogatást kap, és további mintegy 700 millió forint bevételre számít az ingatlanok, vagyontárgyak eladásából. Az év végére a Szészekhez sorolt vagyonállomány 1,3 milliárd forintra csökken. A Szészekhez jelenleg mintegy 800 ingatlan tartozik, amelynek kevesebb, mint 10 százaléka nagyobb értéket képviselő, ipari, turisztikai vagy egyéb célra hasznosítható ingatlan. Az idei tervek közül a legjelentősebb a harkányi (volt bányászüdülő) hasznosítása.
A szénbányászat szerkezetátalakításának programja 1990-ben indult, miután az 1980-as évek végére a 8 magyarországi szénbányavállalat 35 milliárd forint adósságot halmozott fel, és évi vesztesége meghaladta a 3 milliárd forintot. A gazdaságtalan bányák bezárására, az ebből fakadó állami kötelezettségek teljesítésére, illetve a vállalatok vagyonának kezelésére jött létre a Szészek 1990-ben. Ezekben az években a Szészek összesen mintegy 18 milliárd forint kötelezettséget vett át, amelyek 78 százalékát 2000 végéig teljesítette. Az újraértékelt, aktualizált kötelezettség 2000. december 31-én 9,4 milliárd forint volt. Jelenleg - Tóth Ákos tájékoztatása - szerint 8-9 milliárd forintra tehető a kötelezettségállomány. A központ az átvételi szerződésekben rögzített értéken összesen 6 milliárd forint vagyont vett át az évek során.
Függőben a lencsehegyi bánya
Tóth Ákos szerint nem valószínű, hogy az idén befejeződhet a vagyon értékesítése, illetve a kötelezettségek kifizetése. Még 3-4 évig bizonyosan lesznek bányavagyon-hasznosítási feladatok. A Szészekre várnak a ma még működő lencsehegyi bányát érintő tennivalók is. Ez a bánya ugyan magánkézben van, de a költségvetés átvállalt a bezárás után bizonyos kötelezettségeket. Egyelőre nincs döntés arról, hogy meddig működjön a bánya. - Nem kizárt, hogy a Szészek a későbbiekben akár a magánkézben lévő erőművek megbízásából is végezzen a bányabezáráshoz kötődő, vagyonhasznosítási tevékenységet - vélekedett Tóth Ákos.
Felszámolják a szénbányákat
Közel egyharmadát értékesítették az állami szénbányavállalatok vagyonának. A szerkezetátalakítással megbízott központ évente közel 3 milliárd forintot kap arra, hogy a válságtérséggé vált bányavidékeket újra bekapcsolják a gazdaság vérkeringésébe.
Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?
Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!
2025. július 16. 15:30
Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata
Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen
Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta
Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz
Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben
A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte
Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.