A válaszadók legnagyobb részaránya, 32 százaléka 300 és közel 400 ezer forint közötti havi bevételből tudná elképzelni a problémamentes nyugdíjaskort. Jelentős a 400-499 ezer forintos sávba tartozók aránya is, ami megközelítette a 20 százalékot. Az átlagérték jelentős emelkedését azonban egyértelműen az 500 ezer forint feletti összegek minden korábbinál magasabb említettsége okozta; a középkorúak több mint negyede legalább nettó félmilliós összeget tartana szükségesnek egy valóban kényelmes nyugdíjas élethez.
Neki kell látni
“Az átlagértékek idei emelkedésében minden bizonnyal szerepet játszik, hogy tavaly az éves átlagos infláció 17,6 százalékos, ugyanakkor a nyugdíjasok inflációja a hivatalos adatok szerint ennél magasabb, 18,3 százalék volt. Ugyanakkor a megkérdezettek várakozásai alapján az inflációhoz képest visszafogottabb emelkedéssel is elégedettek lennének, hiszen az összes megkérdezettre vetítve 13 százalékkal nőtt a kényelmes nyugdíjas élethez szükséges havi bevétel összege egy év leforgása alatt, a szélsőségek nélküli átlagérték pedig 7 százalékkal emelkedett” - értékelte a KSH adatokat Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
A hivatalos adatokat idézve azt is elmondta, hogy az inflációs hatás ezeken is jól látható. Az öregségi nyugdíj összege ugyanis 2021 januárjában alig több mint 150 ezer forint volt, egy évvel később 9 százalékkal 164 ezer forintra nőtt. 2023 elején a magas inflációs várakozások miatt már 208 ezer forint felett volt az átlagos összeg, ami bő 20 százalékos emelkedésnek felel meg. Idén januárban pedig majdnem 231 ezer forintról volt szó, ami 11 százalékos többletnek felel meg.
