2024-ben a várakozásoknak megfelelően az előző évhez képest alig nőtt az árbevétel az építőanyag kereskedelmi piacon. A piacot alacsony kereslet, túlkínálat és a folyamatos, intenzív árverseny jellemezte, ami az árrések csökkenését hozta magával.

„Ezek zömében be is épültek a fogyasztói árakba, így azok számára, akik az előző évben kezdtek felújításba, építkezésbe, kedvezőbb árakkal indíthatták azokat” – mondja Juhász Attila.

A piaci pangás mögött az áll, hogy az állami beruházások többsége kifutott, a közbeszerzési piacon az új szerződések darabszáma és értéke is jelentősen csökkent, a vállalati megrendelések pedig a magas kamatok és a gyenge gazadási kilátások, visszaeső exportteljesítmény miatt jószerével eltűntek. A lakossági fogyasztásban ugyan látható volt némi felfutás, de lakásépítések, -korszerűsítések és -bővítések mértéke messze elmaradt a 2022-es csúcsidőszaktól – véli Juhász Attila, aki azonban optimistább szemmel várja a 2025-ös esztendőt. 

„A kormány lakhatási válságot enyhítő újabb állami támogatásai és adminisztrációt csökkentő intézkedései (a januárban induló vidéki otthonfelújítási támogatás, a jelenleg futó energiahatékonysági otthonfelújítási program egyszerűsítése, az új építésű ingatlanok értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfa meghosszabbítása, az önkéntes nyugdíjpénztári és a SZÉP-kártya megtakarítások keretének egyes lakásfelújítási és építési szolgáltatásokra történő felhasználhatósága) a várakozások szerint csak a második félévre hoznak az építőanyag-kereskedelmi piacon is látható eredményt. Ezek elsősorban a használt lakások piacának felfutását, ezáltal a felújításokban fontos szerepet játszó építőanyagok forgalmának növekedését eredményezthetik”  – mondja Juhász Attila.