A vasárnap lezajlott brazil elnökválasztás második fordulója nagy meglepetést okozott. Miután az október eleji első körös szavazás alkalmával szintén meglepetésszerűen a jobboldali jelölt Flávio Bolsonaro gyűjtötte be a szavazatok többségét, a legtöbben arra számítottak, hogy a baloldali jelölttel, Luiz Inácio Lula da Silva-val szemben tovább növelheti előnyét a végső szavazáson. Az 1989-es katonai diktatúra utáni első választás óta nem volt rá példa korábban, hogy valaki elveszítse a második kört, miután az elsőben vezetett.
Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?
Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!
Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.
A hivatalban lévő Lula az érvényes szavazatok 51,8 százalékát begyűjtve több mint 4 millió szavazattal nyerni tudott már negyedik alkalommal. Flávio Bolsonaro nem ismeri el vereségét és a szavazás kétórás meghosszabbítása miatt az eredmény megsemmisítését kéri. Ez elég valószínűtlennek tűnik a jelentős szavazatkülönbség miatt, illetve azért, mert a nap közben saját kampánya is kérte a voksolás meghosszabbítását a déli országrészt sújtó esőzésekre hivatkozva.
Feszültségekkel teli Brazília Fotó: Pixabay
Nagyobb kockázatot jelent viszont a közel 60 millió Bolsonaro szavazó lehetséges heves tiltakozása és a politikai feszültség erősödése. Az ország helyzete pedig már így is kihívásokkal teli. Lula jelenlegi elnöki ciklusa alatt több mint 10 százalékponttal nőtt az államadósság, ami már meghaladja a GDP 82 százalékát. A költségvetés ráadásul nagyon merev, a szövetségi kiadások kevesebb mint 8 százaléka alakítható szabadon. Habár a munkanélküliség rekord alacsony, 5,3 százalékos, így is 84 millió brazil állampolgár van elmaradásban adóssága törlesztésével. Az infláció a 2022-es 12,1 százalékos csúcsról jelentősen lejjebb jött, de még mindig magas, 4,6 százalékon áll. Bár a jegybank már megkezdte a kamatcsökkentést, a 13,75 százalékos irányadó kamat még mindig magas hitelköltségeket jelent, megterhelve a háztartásokat és a vállalkozásokat. A közgazdászok többsége szerint a gyorsabb kamatcsökkentéshez az állami kiadások visszafogására lenne szükség.
