Mintegy harminc-negyven – Amerikából, Európából, és a Távol-Keletről származó – márka közel ezer, változó teljesítményű és kialakítású típusát kínálják a hazai klímaberendezéseket forgalmazó cégek. S míg egy huszonötnégyzetméteres helyiség hűtésére megfelelő készülék nyolcvan-százötvenezer forintba kerül, vásárolhatunk otthonunkba klímarendszert egymillió forintért is.

Az egyre szélsőségesebb időjárás - a gyakran 30 celsius fok feletti kánikulai meleg és a téli nagy hideg - hatására az elmúlt nyolc-tíz évben nálunk is terjednek a klímaberendezések, melyek léghűtéssel, fűtéssel, párátlanítással gondoskodnak a megfelelő hőmérsékletről, páratartalomról. A kereslet széles választékot teremtett: az olcsóbb, kisebb helyiségekbe használt ablak- és split klímáktól kezdve a legújabb fejlesztésű inverteres monospliteken át a modern létesítményekbe szerelhető fan-coil (hűtő-fűtő) nagyberendezésekig minden megtalálható a hazai piacon.

A klimatizálás nem más, mint az épülethelyiségek hőmérséklet-változásainak követése, és a benne élők, dolgozók igényeihez való igazítása. A kényelmi és ergonómiai követelményeket a lakás, az iroda és egyéb munkahelyi berendezések, a technológiai szempontokat pedig az adott munkavégzéshez szükséges gépek, anyagok szolgálják.

Amikor klímáról beszélünk, a szakemberek szerint nem szabad csupán a hőmérsékletre gondolni. Egy adott épület helyiségeinek klímáját ugyanis négy tényező együttesen határozza meg: a levegő hőmérséklete, páratartalma, mozgása, valamint a sugárzás útján megvalósuló hőcsere. Igaz, közülük elsődlegesen a hőmérséklet a meghatározó, míg a másik három módosító szerepet játszik.

Az a klímaérték, amelynél az ember kellemesen érzi magát, egyénenként változik, és az említett négy tényezőn kívül függ a végzett tevékenység jellegétől - szellemi tevékenység, ülő vagy álló helyzetben végzett kézi, vagy nehéz fizikai munka -, valamint az egyes emberek fizikai, pszichikai adottságától.

Többfunkciós, mobil és fix készülékek

A klímaberendezések első tengerentúli példányai még csak hűtötték a belső légteret, a harmincas évek tájékán megjelent komolyabb készülékek azonban már hűtöttek-fűtöttek, sőt a páratartalom beállítása mellett a levegő tisztítását is elvégezték.

A mai modern készülékek legtöbbje szintén többfunkciós, bár a mindennapokban klímának nevezik a csupán léghűtésre, vagy légtisztításra használt egyszerűbb szerkezeteket éppúgy, mint a legmodernebb technológiát képviselő légkondícionáló berendezéseket. A jelenlegi gazdag hazai piaci kínálatban lakossági és középületbeli használatra a mintegy harminc-negyven – Amerikából, Európából, és Távol-Keletről forgalmazott – márka közel ezer, változó teljesítményű és kialakítású típusát kínálják a hazai forgalmazó cégek. Ezek között a kisebb, gyakran egyfunkciójú léghűtő készülékek – melyek többségében úgynevezett direktpárologtatású kisberendezések (például az ablak- és splitklímák) -, és a nagyobb teljesítményű, általában légtechnikához kapcsolt klímaberendezések egyaránt megtalálhatók.

A mobil, hordozható klímák népszerűségüket viszonylag alacsony áruk mellett könnyű kezelhetőségüknek köszönhetik. Telepítést nem igényelnek, csak az elektromos hálózathoz kell csatlakoztatni őket. Hátrányuk, hogy egyes típusok kissé zajosak.

A kis helyet igénylő ablakklímák önálló egységként telepíthetők a lakások ablakába vagy külső falába. Felszerelésük viszonylag egyszerű, ennek ellenére több funkciót is ellátnak. Áruk hasonló szinten mozog, mint mobil társaiké, és zajszintjük is magasabb, mint a legkiválóbb split berendezéseké. Ez utóbbi, legkorszerűbb (mono)split és multisplit típusok alkalmazása elsősorban a családi házaknál ajánlott, ahol egy épületen belül több helyiséget kell klimatizálni. Az alaprendszer két egységből épül fel: egy beltériből és egy kültériből, amely a zajt kibocsátó kompresszornak is helyet ad, így a lakásban lévő beltéri egység halk üzemelésű. Több helyiségből álló családi ház esetén egy kültéri egységhez több beltéri csatlakoztatható, így a családi otthon minden egyes helyisége egyedileg légkondicionálható.

E berendezések egyes márkatípusai amellett, hogy formatervezettek, hatékonyak, környezetbarátak és energiatakarékosak, és a telefonos távvezérlésnek köszönhetően akár a távolból be- és kikapcsolhatók. Élettartamuk rendszeres karbantartással tíz-tizenöt év.

A másik jelentős nagy csoportot a nagyberendezések alkotják. E készülékek esetében vagy a légcsatorna-hálózattal összekötve, vagy a helyiségekben elhelyezett hűtő-fűtő (fan-coil) berendezésekkel, illetve ezek kombinációjával valósítható meg egy épület teljes klimatizálása. Ez utóbbi megoldást főként a ma épülő irodaházakban és bevásárlóközpontokban alkalmazzák.

Biztos, hogy az olcsóbb a megfelelő?

Ha az árak szempontjából hasonlítjuk össze a különböző rendszerű készülékeket, legolcsóbbnak az ablakklímák tűnnek. Egy 20-25 négyzetméteres helyiség hűtésére megfelelő készülék 80-150 ezer forintba kerül, egy valamivel nagyobb teljesítményű mobil klíma ára pedig 90-220 ezer forint között mozog. A split rendszerű készülékek ára efölött van, viszont ez is lehet gazdaságos megoldás, ha egy kültéri egység több beltérit lát el, tehát a lakás valamennyi helyiségét klimatizálja (ezt hívjuk multisplitnek). Ez utóbbi rendszer ára - az alaprendszerhez kapcsolt beltéri egységek számától függően és a telepítés költsége nélkül - 190 ezer és 1 millió ezer forint között szóródik.

Bár a klímaberendezések szorosan hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, alkalmazásuk széleskörű elterjedése több környezeti problémát felvet. Ezek egyike, hogy a legtöbb klímaberendezés hűtőköre - miként a régi háztartási hűtőgépek zöme – ma még freonnal működik, ami környezetszennyező, mert a légkörbe jutva károsítja az ózonréteget. Ezért az árak mellett vásárlóként azt is mérlegelni kellene, hogy szabad-e olyan készüléket venni, amelyikben freont használnak, vagy válasszunk inkább olyat, amelyikben a gyártó már új, környezetbarát hűtőközegeket alkalmaz.

Figyeljünk a használatra!

Néhány jó tanács a klíma használatához: sokan nem bírják, mert megfáznak, allergiás tüneteik jelentkeznek. Sok esetben azonban csak azért, mert például nem ügyelnek arra, hogy amikor a készülék hűt, ne üljenek közvetlenül elé. A hideg levegőt soha nem szabad ülőhelyre, fekvőhelyre irányítani, el kell oszlatni a semleges térben. Továbbá nem szabad túlságosan lehűteni az adott a helyiséget a kinti hőmérséklethez képest, mert a szervezet rosszul alkalmazkodik a nagy hőfokkülönbséghez.

Mások a folyamatosan kavargó porra és a klímaberendezésben megtelepedő mikroorganizmusokra panaszkodnak. A korszerű berendezések többfokozatú szűrőberendezésekkel vannak felszerelve, így a készülékekben nem tudnak megtelepedni a mikroszkopikus élőlények, és még a levegőben lévő port is inkább eltávolítják, kiszűrik, mintsem kavarják.

A családi otthonba, vállalkozói telephelyre beszerelendő klímaberendezés megvásárlása előtt minden esetben ajánlott kikérni szakember véleményét, aki a ház, műhely helyiségeinek méretei alapján, a helyszínen pontosan (többnyire díjmentesen) felméri, hogy milyen típusú és mekkora teljesítményű berendezésre van szükség. Fontos ugyanis a szerelvények, így például a kültéri egység pontos helyének a megválasztása, s az úgynevezett nyomvonalak kijelölése, valamint az adott ingatlan egyes helyiségeinek (déli, északi vagy nyugati) fekvése, s nem utolsósorban az ott élő, illetve dolgozó személyek száma.

A karbantartást minimum évente egyszer el kell végeztetni, ami jelentősen meghosszabbítja a készülék élettartamát.

Az is fontos, hogy a kiválasztott márka megfelelő típusát olyan cégnél vásároljuk meg, amelyik vállalja a telepítést és üzembehelyezést is, továbbá 2-5 év közötti garanciát, karbantartást, sőt további ingyenes szaktanácsadást. S nem utolsósorban rajta keresztül biztosított a berendezés garanciális időn túli alkatrészellátása is.

A témára visszatérünk a Piac és Profit hamarosan megjelenő júniusi számában!