2000-ben és 2001 első hónapjaiban megállt az infláció csökkenésének folyamata. A tartósan 10 százalék körül ingadozó infláció miatt megnőtt annak az esélye, hogy Magyarország 2004-2005-ben nem tudja teljesíteni a maastrichti inflációs kritériumot. 2001 májusában a Magyar Nemzeti Bank a kormánnyal egyetértésben úgy döntött, hogy kiszélesíti a forint intervenciós sávját, és a felértékelődő forint importárakat csökkent hatására támaszkodva segíti el az infláció Gazdasági és Monetáris Uniós csatlakozáshoz szükséges gyors csökkenését. A felértékelődő forint számos csatornán keresztül hat a magyar gazdaságra, jelen cikkben az árfolyam devizaadósságra gyakorolt hatását mutatjuk be. A forint árfolyam-erősödése 2001-ben mintegy 90 milliárd forinttal csökkentette Magyarország nettó külföldi devizaadósságának forintban számított értékét és több mint 6 milliárd forinttal csökkenti az MNB-vel konszolidált államháztartás éves kamatkiadását.

A hazai valuta felértékelődése nyereséget okoz azoknak a gazdasági szereplőknek, akik devizában vannak eladósodva. Magyarország külfölddel szembeni nettó devizaadóssága 2001 április végén 4,8 milliárd euró volt, a külfölddel szembeni devizatartozások összege ennyivel haladta meg a devizakövetelések nagyságát. A nettó devizaadósság alapján számítva a forint erősödése 2001 végéig mintegy 90 milliárd forinttal járult hozzá az ország forintban kifejezett nettó devizaadósságának csökkenéséhez. A forintárfolyam felértékelődése eltérően hat az államháztartás és az MNB esetében.

Ennek áttekintése bonyolultabb, ezért az alábbiakban azt számszerűsítjük, hogy a forint egy százalékos felértékelődése milyen hatással van a konszolidált államháztartás, azaz a központi költségvetés és a jegybank együttes mérlegére, kiadásaira és bevételeire. Elemzésünk alapjául a közvetlenül a sávszélesítést megelőző időszak, 2001 áprilisának adatait vesszük alapul.

A Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 2001 április végén, azaz a sávszélesítést megelőzően mintegy 12,5 milliárd euró volt. Ezzel szemben az MNB mérlegében 3,8 milliárd eurós nettó devizatartozás, illetve 0,7 milliárd euró érték kereskedelmi banki devizabetét volt. Az MNB nettó devizakövetelése tehát megközelítőleg 8 milliárd euró (2131 milliárd forint) volt. A forint árfolyamának egy százalékos felértékelődése következtében az MNB nettó devizaeszközeinek forintban kifejezett értéke mintegy 21,3 milliárd forinttal csökken.

Ugyanakkor a forint árfolyamának felértékelődése az államháztartás adósságát is érinti. 1 százalékos felértékelődés hatására az államháztartás 9,2 milliárd eurós devizaadósságának forintban kifejezett értéke 24,5 milliárd forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy változatlan árfolyamot feltételezve ezen adósságelemek lejáratakor a költségvetésnek ennyivel kevesebb forintot kell majd kifizetnie. A felértékelődés pozitív hatása az államháztartás devizaadósságának törlesztésekor válik kézzel foghatóvá, amikor a devizaadósság jóval kevesebb forintból törleszthet . A két hatás eredőjeként az MNB-vel konszolidált államháztartás nettó devizaadósságának forintban kifejezett értéke az egy százalékos forintfelértékelődés hatására összességében 3,2 milliárd forinttal csökken.
A bekövetkezett átértékelési különbözetek elszámolását a jegybank és az államháztartás között speciális jogszabályok írják el , amelyek alapján a jegybank forintban számított nettó devizaköveteléseinek a forint intervenciós sávon belüli felértékelődése miatt bekövetkező állománycsökkenése az MNB ún. kiegyenlítési tartalékának állományváltozásában jelenik meg. Ha a forint felértékeltebb árfolyama év végéig megmarad, akkor a kiegyenlítési tartalék egyenlegét a költségvetésnek az MNB felé meg kell térítenie.

Mivel egy állomány átértékelődéséről (ún. vonal alatti tételről) van szó, ez a költségvetési befizetés nem képezi a költségvetési hiány részét, ugyanakkor ezt az összeget a költségvetésnek állampapírok kibocsátásával kell finanszíroznia, tehát a központi költségvetés forintadóssága 1 százalékos felértékelődés hatására 21,3 forinttal nő. A piaci szereplők összességének állampapírokra vagy pl. MNB-kötvényre fordítható likviditásának változatlansága miatt, amikor a költségvetés a jegybank kiegyenlítési tartalékának feltöltése céljából növeli az állampapírok kibocsátását, a jegybank forrásai között az ún. sterilizációs eszközök (kéthetes betét és MNB-kötvény) állománya pontosan ilyen mértékben csökken. Ez azt jelenti, hogy az MNB-vel konszolidált államháztartás forintkötelezettségeinek állománya összességében nem változik, az állampapír-állomány növekedésének hatását a sterilizációs állomány (MNB-kötvény állomány) csökkenése teljes méretékben ellensúlyozza.

A forint felértékelődése tehát csökkenti a konszolidált államháztartás nettó devizaadósságát, ugyanakkor az összesített nettó kamatkiadásokra is hatással van, mivel az állományok összetételének változása különböző kamatszint elemeket érint.
Összességében az adófizetők számára a forint egy százalékos erősödése éves szinten több mint 800 millió forintos folyó megtakarítást jelent.

Sándor György
ügyvezető igazgató
Forrás: MNB