Célszerű lenne a magas munkanélküliségű területekre összpontosítani a beruházásokat, és nem az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő északnyugati országrészbe, a budapesti agglomerációba, vagy Szegedre. Ennek következménye egyrészről a vendégmunkások alkalmazása, a korábban említett magas munkanélküliségi országrészekről a hazai munkavállalók hosszabb távú ingázása vagy a helyi munkaerő piacról a dolgozók átcsábítása. Ami a GDP termelést illeti: a kis munkanélküliséggel jellemezhető körzetekbe telepített nagyfoglalkoztatók a szomszédos üzemekből fogják elszívni elsősorban a szükséges munkaerőt, ami a termelés csökkenését eredményezi ezeknél az üzemeknél, ami mérsékli a keletkező hozzáadott értéket.

A térképre tekintve látható, hogy a kormány által támogatott nagyberuházások rendre a kis munkanélküliséggel jellemezhető területekre települtek. Ezek esetében nem csak arról van szó, hogy az adott településen alacsony a munkanélküliség, de még a szélesebben értelmezett vonzáskörzetükben sincs nagy létszámú „szabad” munkaerő. Emiatt az ország hosszú távú térségi felzárkózásában ezen beruházások várhatóan elhanyagolható szerepet fognak játszani. Bár hazai jövedelem nem igen keletkezik, a statisztika (térségi GDP) mégis szép képet fog mutatni ennek ellenére!

Település szintű munkanélküliségi ráta (százalék)

Forrás: NFSZ

Ahhoz, hogy az elzárt, magas munkanélküliséggel rendelkező településekre beruházók érkezzenek természetesen megfelelő infrastruktúra fejlesztésekre és át-, illetve továbbképzésekre is szükség van. Ez még a kormány vidékfejlesztési politikájával is összeegyeztethető lenne, ha az nem egyes vidéki nagyvárosok (elsősorban Debrecen) túlzott támogatására helyezné a hangsúlyt. (GKI)