Továbbá, Felcsút 124 százalékos tőkejövedelembővülésének is köszönhető, hogy Fejér vármegyében éves szinten 37 százalékkal növekedtek az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelmek. A legalacsonyabb tőkejövedelmek egy tőkésre számítva Békés vármegyében voltak, ahol 3,7 millió forint volt az érték.
Egy lakosra számítva (tehát az állandó lakosok számára vetítve), Budapesten kétszer annyi tőkejövedelem képződött, mint a vármegyei jogú városokban (616 és 307 ezer forint). A városokban 228 ezer forint, a községekben 159 ezer forint volt éves szinten ez az összeg. Az országos átlag 290 ezer forint lett. Kiemelkedik a Balaton környéke, ahol a turizmusra épült vállalkozások nagy száma miatt az egy lakosra jutó tőkejövedelem magas, azonban mivel ezek jobbára kisvállalatok, így egy tőkésre számítva már koránt sem kiugró az érték. Nógrád vármegyében képződött a legkevesebb tőkejövedelem egy lakosra vetítve (95 ezer forint), míg Fejér vármegyében a legtöbb (371 ezer forint). Ez a már említett felcsúti kiugró értéknek köszönhető, amely az előző évi érték duplája: 2024-ben bő 31 millió forint volt az egy lakosra számított tőkejövedelem. A második helyezett továbbra is Vaskeresztes lett 12,5 millió forinttal, míg a harmadik Bihardancsháza, 9 millió forinttal.
A munkajövedelmek és a tőkejövedelmek a legalább városi ranggal rendelkező települések között 0,8-as korrelációt (erős együtt mozgást) mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a magasabb munkajövedelemmel rendelkező városokban magasabbak a tőkejövedelmek is. Ezt az magyarázza, hogy jellemzően a magasabb jövedelmek magasabb megtakarítási és befektetési rátát eredményeznek, ezzel növelve a település tőkejövedelmeit, tovább mélyítve a vagyoni különbségeket a települések között. Emellett a nagyobb fizetőképesség miatt több vállalkozás tud megélni a településen, így a tőke hozama is magasabb lehet.
