2019. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elemzők 3,2 százalékos adatot vártak, így az áremelkedés üteme ismét valamivel jobban lassult, mint ahogy a szakértők várták. Ahogy a grafikonon is látszik, júliusban még 3,3, júniusban 3,4, májusban pedig 3,9 százalékos inflációs adatot jelentett a KSH.
Olcsóbb lett az élet, mint egy hónapja - vége az élelmiszerár-robbanásnak
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben - emelte ki a KSH. Míg azonban a szeszes italok, dohányáruk esetében az éves 8,8 százalékos áremelkedés mellett havi szinten is drágulást látunk (+0,3 százalék). az élelmiszerek 5,6 százalékos éves áremelkedéséhez 0,4 százalékos havi árcsökkenés társul.
Az árszínvonal összességében 0,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest, így a sokáig húzóerőt jelentő élelmiszerek árszínvonalának változása három hónapja az átlag alatt alakul.
Az ING gyorselemzése is arra hívja fel a figyelmet: három tényezőnek köszönhető a vártnál alacsonyabb augusztusi infláció. Egyrészt csökkent az élelmiszerek inflációja, amelyet elsősorban a zöldségek valamint a kávé esetében mért áresés vezérelt. Emellett a KSH felmérése szerint az üzemanyagok ára is csökkent augusztusban, ami szintén hozzájárult a fő inflációs mutató eséséhez. Végül, de nem utolsó sorban a dohánytermékek esetében alacsonyabbnak bizonyult a júliusi jövedékiadó-emelés áthúzódó hatása.
Csökken a tartós fogyasztási cikkek ára, nagyot ugrott a lakásbérlés és -felújítás ára
Éves összehasonlításban egyébként a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek mellett a szolgáltatások ára emelkedett nagyobbat. a 2,8 százalékos szint megegyezik az előző havi adattal. Az ING felhívja a figyelmet: ezen belül kétszámjegyű drágulást mutatott ki a KSH a lakbér és a lakásjavítás, -karbantartás soron.
A ruházkodási cikkek 1,8 százalékos áremelkedése hajszállal alacsonyabb az előző havi adatnál. A KSH pókháló-ábrájáról az is kiderül: a tartós fogyasztási cikkek ára ismét 1,4 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, a forint augusztusi gyengülése tehát nem látszódik a fogyasztói árak alakulásában:
Nincs miért kapkodnia a jegybanknak
Az MNB által is kiemelten figyelt maginfláció 3,7 százalék lett, ez megegyezik a júliusi szinttel. Júniusban még 3,8, májusban pedig 4 százalékos volt. Az MNB összességében megerősítést kaphatott abban, hogy nem kell tennie semmit, az infláció fokozatosan mérséklődő pályára állt és szükségtelen lenne a monetáris kondíciók szigorítása.
A forint gyengült is adatközlés után, az euró jegyzése a bankközi devizapiacon 331 forint fölött járt 10 óra előtt.
Mivel az inflációs trend nem indokol változást a monetáris politikában, a fókusz most áthelyeződik a nagy jegybankok (EKB, Fed) soron következő döntéseire, ami hosszabb távon akár befolyásolhatja a hazai központi bank nézeteit is - írja az ING.
(Az összeállítás forrása Mfor)
