A 2021-2023 közötti energiaár-sokk hatása kontinensünkön volt a legerősebb. Ez a hideg lakásban élők arányának változásán is meglátszott. Két év alatt az EU-ban átlagosan a másfélszeresére nőtt az ingatlanukat megfelelően kifűteni képtelen emberek aránya. A válság hazánkban is éreztette a hatását, hiszen közel 30 százalékkal nőtt az érintett csoport aránya. A 27 uniós tagállam közül Luxemburgban, Máltán, Bulgáriában, Litvániában és Cipruson a válság ellenére javult a fűtési helyzet. 11 országban azonban több mint kétszeresére nőtt a hideg lakásban élők aránya. Ezen belül Dániában, Németországban, Csehországban, Hollandiában és Svédországban érződött a legdrasztikusabban a válság hatása, ugyanis több mint két és félszeresére nőtt a lakásukat kifűteni képtelen emberek aránya.
(Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése)
