Fagyos valóság: milliók maradtak meleg nélkül

A rezsicsökkentés 2013-as bevezetése óta jelentősen javult a háztartások energiaellátásának megfizethetősége. Míg 13 évvel ezelőtt minden negyedik magyar háztartás nem tudta időben teljesíteni a közműszámláját, addig ez az arány 2024-re 7 százalékra csökkent, mindez egybevág az uniós átlaggal. Emellett 2013-ban a magyarok közel 15 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni az ingatlanát, amely 2024-re mintegy 60 százalékkal csökkent, jóval az EU átlaga alá. A hideg lakásban élő magyarok aránya 2013-ban az uniós átlag másfélszerese volt, 2024-re azonban annak a felére csökkent – mutatott rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

Az Európai Bizottság által felügyelt uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb kimutatása szerint 2024-ben az Európai Unió közel 450 milliós lakosságának 9,2 százaléka, azaz több mint 41 millió fő nem tudta megfelelően melegen tartani az ingatlanát. Hazánk az uniós rangsor középmezőnyében, a 14. helyen áll, a magyarok 6 százaléka nem tudta megfelelően kifűteni 2024-ben a lakóhelyét. Kontinensünk integrációs szervezetén belül Finnországban és Lengyelországban a legalacsonyabb a hideg háztartásban élők aránya, 2,7 és 3,3 százalék. Ezzel szemben Görögországban és Bulgáriában minden ötödik állampolgár pénzügyi okok miatt volt képtelen melegen tartani az otthonát.

Ahogyan egy korábbi cikkben a gazdaságkutató már bemutatta, a rezsicsökkentés bevezetése az elsődleges oka annak, hogy kevesebb mint harmadára sikerült csökkenteni egy évtized alatt az energiaszegénységben élők arányát. Szintén szembetűnő, hogy a lakossági rezsi hatósági árazásának 2013-as bevezetése megtörte a hideg lakásban élők arányának azt megelőző években tapasztalt emelkedését. Míg 2012/2013-ban a magyarok közel 15 százaléka képtelen volt megfelelően kifűteni a lakását, bő évtized alatt ez az arány 60 százalékkal csökkent, 6 százalékra. A hideg lakásban élő magyarok aránya 2013-ban az uniós átlag közel másfélszerese volt (10,8 százalék, illetve 14,6 százalék), 2024-re azonban annak a felére csökkent (9,2 százalék, illetve 6 százalék).

A fűtési energiahordozók lakossági árának mérséklése mellett az energiahatékonyság javításával is jelentősen hozzá lehet járulni a fűtési számlák csökkentéséhez. Ugyan a vizsgált időszakban az EU-ban összességében másfél százalékponttal mérséklődött a hideg háztartásban élők aránya, ez nem tekinthető általános jelenségnek. A jelenlegi 27 uniós tagállam közül 11 országban nőtt azon emberek aránya, akik nem tudják megfelelően kifűteni a lakásukat, legnagyobb mértékben Hollandiában, Franciaországban és Spanyolországban. A javulást elérő 16 másik nemzet közül Bulgária, Lettország és Málta vezet. Magyarország 8,6 százalékpontos fejlődéssel a kilencedik legnagyobb fejlődést érte el.

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo