A válaszadók 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás, amelyek különféle iparágakat képviselnek, mint például a fémmegmunkálás, alkatrészgyártás, szerszámgép-nagykereskedelem, orvosi eszközgyártás, valamint háztartási textília és konfekcionált textiláru gyártás.
A 24 érintett cég közül 20 állította azt magáról, hogy fenntarthatóan működik. Fókuszterületként kezelik az energetikai és a hulladékgazdálkodási – körforgásos gazdasághoz kapcsolódó – megoldásokat, valamint a társadalmi pillérben a családbarát működést, a munkahelyi egészséget, a biztonságot és a munkavállalói elkötelezettség növelését. A vállalatirányítást illetően mindenkinél az etikus üzleti magatartás kapott maximális prioritást.
A cég fenntartható működésének megvalósulása pedig leginkább a tulajdonos vagy a menedzsment ESG iránti elkötelezettségéből fakad. Arról már Suba Levente, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője beszélt, hogy a döntéshozók motivációjához elengedhetetlen, hogy a felsővezetők javadalmazási rendszerébe is beépüljenek a zöld átállással kapcsolatos teendők. Miként az is szükséges, hogy a céget irányítók lássák, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásaik, fejlesztéseik hosszabb távon pénzügyileg is megtérülnek, valódi versenyelőnyt jelentve a piacon.
A nap végén úgy is a számok döntenek
Arról már Csécsei Ádám, a hazai vállalkozások exporttevékenységét támogató, állami tulajdonú EXIM Bank ESG vezetője beszélt a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián, hogy a tavaly elinduló Demján Sándor Program keretében szintén elérhető egy, a cégek zöld átállását segítő konstrukció.
