A napokban véglegesített reformokat – a kockázattal súlyozott eszközértékek („RWA”) kiszámításának felülvizsgálatával foglalkozó korábbi publikációkkal együtt (beleértve a piaci kockázatra vonatkozó 2016 januárjában véglegesített keretrendszert) - a piac, a változtatások mértéke miatt, egységesen „Bázel IV” ajánlásnak tekinti. A Bázel IV foglalkozik az 1. pillérben (a szabályozói tőkeszámítás rendszerében) szereplő valamennyi kockázattípus felülvizsgálatával.

„Éppen ezért a reformok hatással vannak minden bankra, függetlenül azok méretétől és üzleti modelljétől, valamint függetlenül attól, hogy az adott bank a szavatolótőke számításához sztenderd vagy fejlett módszereket alkalmaz. A Bázel IV ajánlás szerint a sztenderd módszer kockázatérzékenyebbé, a belső modellek használata pedig korlátozottabbá vált” - hangsúlyozta Balázs Árpád, a PwC Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezetője.

A jövőben a működési kockázat számításához nem lesz lehetőség belső modellek használatára, és a sztenderd módszer helyét egy új megközelítés fogja átvenni. Az állammal szemben fennálló kitettségek RWA számításával kapcsolatban egy vitaanyag volt elérhető, végleges megállapodás még nem született a részletekről. Az RWA-k kiszámításán kívül a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó néhány változásban is megegyeztek, beleértve a rendszerszinten jelentős bankok számára releváns extra tőkepuffert.

A banki üzleti modellekre és stratégiákra gyakorolt ​​hatás

Annak ellenére, hogy a közzétett szabályok kevésbé szigorúak az eredeti javaslatokhoz képest, egyes európai bankok számára jelentős mértékben emelkedni fog a kockázattal súlyozott eszközérték, ami negatív hatással lesz a tőkemegfelelési mutatókra. A hatás mértéke bankonként eltérő lehet, és számos tényezőtől függhet, mint például a belső modellek használatának kiterjedése a kockázatok vagy üzleti modellek mérésére.

„Bár egyes bankoknak az átmeneti időszak végére akár 10-15%-os emelkedéssel is szembe kell nézniük, más bankok akár profitálhatnak is az új szabályokból és csökkenhet a kockázattal súlyozott eszközértéke. A Basel IV hatása országonként is eltérő lehet a helyi hitelezési gyakorlattól függően” - vélekedik Martin Neisen, a PwC globális Basel IV kezdeményezésének vezetője.

A változások megkövetelik a bankoktól, hogy vizsgálják felül különböző üzleti tevékenységeik tőkeigényét, és szükség esetén módosítsák akár árképzésüket vagy elérhető termékeik kínálatát.

A felülvizsgált keretrendszer tehát hatással lesz a bankok stratégiájára és üzleti modelljére. A BCBS arra számít, hogy mindez a tőke újraelosztását fogja eredményezni a rendszerben. A nagyobb bankok számára a bevezetendő minimum korlát lesz feltehetően a legnagyobb

A nagy durranás

2022-ben lesz a „nagy durranás”, amikor minden új – RWA-ra vonatkozó - szabályt először kell alkalmazni. Az addig rendelkezésre álló relatív hosszú időszak lehetővé teszi a bankok számára, hogy alkalmazkodjanak és jobban kezelni tudják a várható tőkehatást. A nemzeti jogalkotóknak is el kell kezdeniük a „Bázel IV” csomag nemzeti jogba történő – és ezáltal már kötelező érvényű – bevezetését, és a bevezetésre fennálló időszakot is majd ehhez igazítva kell meghatározniuk.

A bankokra vonatkozó új szabályok a pénzügyi piac többi szereplőjére is hatással lesznek. Ha a bankok tőkeköltsége nő, akkor ez tükröződni fog a felszámított kamatok és díjak mértékében is. A bankok versenytársai, mint például a biztosítótársaságok, alapkezelők, fintech vagy fedezeti alapok készen állnak arra, hogy megjelenjenek a piacon olyan üzleti tevékenységek területén, amik már nem vonzóak a bankok számára.