A lakáspiaci forgalom 2022-ben kezdődő visszaesése erőteljesen érintette a lakótelepeket is. Míg a teljes szektor tranzakciószáma ekkor egy év alatt 14,4 százalékkal mérséklődött, addig a lakótelepi lakásoknál 18,6 százalékos csökkenést regisztrált a KSH. Ez a részpiac súlyát is visszavetette kissé, míg 2021-ben az összforgalom 13,2 százalékát adták a lakótelepi otthonok, addig 2022-ben már csak 12,5 százalékát.
Ám egyes városokban, illetve fővárosi kerületekben a lakótelepi adásvételek markánsan jelennek meg a lakáspiacon. Közöttük a legnagyobb forgalmat 2022-ben Miskolcon regisztrálták, ahol az ezret is meghaladta a lakótelepi tranzakciók száma. Néhány tucatnyival maradt csak el mögötte Budapest III. kerülete, s követte őket – egyenként 500-900 adásvétellel – sorrendben Debrecen, Pécs, Szeged, majd még Győrt megelőzve három fővárosi kerület (IV., XV., XI.).
Noha a kereslet csökkent, az árak emelkedése tavaly is folytatódott. A NAV által közölt adatok szerint a lakótelepi lakások – némileg elmaradva az általános piaci ütemtől – 15 százalékkal drágultak egy esztendő alatt. Így mára az átlagos négyzetméteráruk meghaladja országosan az 540 ezer, a fővárosban pedig a 740 ezer forintot. Ezek az átlagok azonban igen jelentős különbségeket fednek el. A nagyobb forgalmat mutató lakótelepek közül a legolcsóbb és a legdrágább átlagára között közel kilencszeres a különbség.
Az elmúlt évben fordult elő először – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, hogy nem csupán néhány adásvételnél érték el az 1 milliós négyzetméterárat, hanem egy egész lakótelep forgalmi átlagára is meghaladta ezt az értéket. Ez először az újbudai Lágymányosi lakótelepnek (1,026 millió forint/m2) sikerült, ami még blokkos technológiával épült. Ám az elemző úgy számol, hogy jövőre egy igazi paneles, a – ma második legdrágább (953 ezer forint/m2), s ugyancsak fővárosi, III. kerületi – Pók utcai lakótelep is túllépheti a milliós álomhatárt.