A vásárlás ráadásul nem áll meg a vételárnál. Az ügyvédi díj, az illeték, a költözés, a berendezés vagy a beköltözés előtti kisebb felújítás további milliós kiadást jelenthet. Ezek egyike sem jelenik meg abban az egyszerű számításban, amely a lakás árát elosztja az éves nettó átlagkeresettel.
A mozgó célpont tovább nehezíti a lakásvásárlást
Az elmúlt években további nehézséget jelentett, hogy a lakásárak több időszakban gyorsabban emelkedtek, mint a jövedelmek. Emiatt, aki éveken keresztül gyűjtött az önerőre, könnyen úgy érezhette, hogy hiába takarít meg egyre többet, a cél közben még gyorsabban távolodik.
Ha például egy elsőlakás-vásárló évente 2 millió forintot tud félretenni egy jelenleg 60 millió forintba kerülő lakásra, egy 10 százalékos éves áremelkedés mellett egy év múlva 2 millió forinttal több megtakarítása lesz, miközben a lakás 6 millió forinttal drágul. Vagyis hiába spórolt egész évben, 4 millió forinttal nőtt a különbség a megtakarítása és a kiszemelt ingatlan ára között – tette hozzá Futó Péter.
A valóságban természetesen sokan nem a teljes vételár összegyűjtésére várnak, hanem hitellel vásárolnak, így elsősorban a szükséges önerőt kell előteremteniük. A fenti jelenség azonban itt is működik. Ha az ingatlan ára emelkedik, vele együtt nő a szükséges önerő és jellemzően a felvenni szükséges hitel összege is.
