Az utóbbi fél évben ugyanakkor az ország több területén, így Budapesten és a Balaton környékén is megtorpant a lakásárak korábbi emelkedése, ezért ezeken a piacokon jelenleg kevésbé jellemző, hogy a megtakarítók elől hónapról hónapra távolodjon a cél.

Ne azt számoljuk, hány évnyi fizetés, hanem hogy mikor költözhetünk!

A lakásvásárlás megítélése ezért részben pszichológiai kérdés is. A lakáskeresőnek nem azt kell számolnia, hogy hány évnyi teljes jövedelmébe kerül a lakás, hanem azt, hogy a jelenlegi fizetésével mikor tudja ténylegesen megvenni és beköltözni. Ebben pedig egyszerre jelenik meg az önerő összegyűjtése, a havi törlesztőrészlet, a kamat, a megélhetési költségek és az a bizonytalanság is, hogy egy 20–25 éves hitelt a jövőben is biztonsággal tud-e majd fizetni.

Éppen ezért fordulhat elő, hogy ugyanaz a lakás a statisztikában 8–10 évnyi nettó keresetnek felel meg, miközben egy egyedülálló pályakezdő számára évtizedekre lévő célnak tűnik, két jól kereső emberből álló háztartásnak viszont már néhány évnyi megtakarítással és hitellel elérhető. Ráadásul a kép idővel is változhat. Egy ma magasnak érzett fix törlesztőrészlet a jövedelmek emelkedésével néhány év múlva már a családi költségvetés jóval kisebb részét teheti ki.