Budapesten a fővárosi átlagjövedelemmel számolva közel 12 évnyi nettó átlagkereset szükséges egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához, míg Somogy megyében az ottani átlagjövedelem szerint ennél is több idő. Ezzel szemben Nógrád megyében mindössze 4, Békésben pedig 5 évnyi átlagkeresetre van szükség ugyanehhez.

Az átlag lakásvásárló ezt mégis sokkal többnek érzi. A zenga.hu-n ingatlant keresők körében készített felmérés szerint a válaszadók több mint fele gondolja úgy, hogy legalább 20 évnyi, közel harmada szerint pedig legalább 30 évnyi nettó átlagfizetés szükséges egy 60 négyzetméteres lakás megvásárlásához.

A legnagyobb különbség Nógrád megyében látható, ahol elméletileg mindössze 4 évnyi nettó átlagfizetés egy 60 négyzetméteres lakás, a válaszadók 78 százaléka szerint azonban ehhez legalább 20 év szükséges.

Miért érződik sokkal távolabbinak a saját lakás?

Az egyik ok, hogy az átlagkereset nem az átlagos munkavállaló fizetése. A magas jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, ezért a medián kereset – amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres – jobban közelíti egy tipikus munkavállaló helyzetét. A kettő között közel 20 százalékos különbség is lehet, így már önmagában emiatt több évvel hosszabbnak tűnik a lakáshoz vezető út.

Ennél is fontosabb azonban, hogy a fizetéseknek csak egy részét lehet lakásvásárlásra költeni, és minél alacsonyabb valakinek a fizetése, arányaiban annál kisebb ez a rész. Ha például kijön, hogy egy lakás 8 évnyi nettó átlagkeresetbe kerül, azt az ember nem úgy éli meg, hogy 8 évnyi munkával megvan a lakás, ugyanis a nettó keresetének nagy része elmegy élelmiszerre, közlekedésre, lakhatásra és egyéb kiadásokra. Ha a nettó jövedelemnek reálisan csak a 20 százalékát tudja megtakarítani, az máris 40 évnyi spórolást jelent – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.