E hat tagállam mindegyike már tavaly is túllépte az Európai Bizottság adatai szerint a közös fizetőeszköz, az euró használatának feltételeként megszabott, úgynevezett maastrichti kritériumok egyikét, nevezetesen azt, hogy a költségvetési hiány nem lépheti túl a 3 százalékot. Brüsszel vélekedése szerint az említett hat államban idén a helyzet további romlására kell számítani. A legkirívóbb adatok Írországgal kapcsolatban érkeznek: ott ebben az évben a GDP 11 százalékára rúgó költségvetési hiány várható. (Azért Románia és Lettország sincs irigyésre méltó helyzetben...)
Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos a diplomáciai források szerint február 18-án tervezi a deficiteljárások bejelentését. Wouter Bos holland pénzügyminiszter a hír kapcsán helyeselte, hogy az unió a gazdasági válsághelyzetben is figyel a deficit mértékére, és szükség esetén eljárást indít az érintett tagállamok ellen. Úgy vélte azonban, hogy a nehéz helyzetbe került tagországoknak a szokásosnál több időt kellene adni költségvetésük rendbehozatalára.
Ez bizonyos értelemben egybecseng azzal, hogy amikor a korábbi hónapokban a hitelválság kezdett átgyűrűzni a reálgazdaságba, uniós körökben arról kezdtek beszélni: várhatóan nagyvonalúbban ítélik majd meg az olyan tagországok ügyét, amelyek a recesszió enyhítése érdekében alkalmazott pénzügyi injekciókkal a szokásosnál nagyobb költségvetési hiányt produkálnak. Európai bizottsági források akkor a tűréshatár mintegy 3,5 százalékos deficitig való kitolhatóságát valószínűsítették.
