A jövő évi költségvetésben 139,7 milliárd forintra nőnek a lakáscélú kiadások, ami csaknem 12 milliárddal haladja meg az idei (128 milliárd forintos) összeget. Ezen felül a 2003. évi költségvetés mintegy 7 milliárd forintot különít el a pályázati rendszerben elérhető lakástámogatási keret esetleges túllépésére.

A szociálpolitikai támogatásra szánt keret jövőre 20,9 milliárdra emelkedik az idei 15,6 milliárdról, az új lakás építésére, vásárlására igényelhető kiegészítő kamattámogatás kerete pedig az ez évi 14-ről 20 milliárd forintra növekszik. A Honvédelmi Minisztérium lakásépítését 6,5 milliárddal, a rendőrségét pedig 876 millió forinttal támogatja a költségvetés, míg a pályázatok támogatására az elkövetkező esztendőben összességében 21-22 milliárd forint jut.

Az új lakástámogatási rendszer néhány eleme már idén, illetve januártól módosul. Ezek egyike az új lakás vásárlásához, építéséhez kötött szociálpolitikai támogatás, amelynek mértéke már december elsejétől növekedett. A kormány az NLP keretében ennek az elemnek az átalakítását két lépcsőben tervezi, melynek során e hónaptól az egy gyermek után igényelhető összeg 500 ezer forintra, két gyermek után 1,6 millió, három után 2,7 millió forintra, négy gyermek után pedig 3,2 millió forintra emelkedett. Ugyanakkor a fiatal, 35 év alatti házaspárok számára két gyermekig az állam megelőlegezi a vissza nem térítendő támogatást. Amennyiben a gyermektelen házaspár hat éven belül felvállal két gyermeket, illetve az egygyermekes család három éven belül vállal még egyet, akkor szintén idén decembertől új otthon vásárlásához, építéséhez ún. megelőlegező kölcsönt vehet fel. Ennek összege mindkét esetben maximum 1,6 millió forint lehet. Ha a szerződésben vállalt idő alatt megszületik a gyermek(ek), a hitel teljes összegét, ami tulajdonképpen a szocpol. összege – kamatokkal együtt – a fiatal család helyett az állam fizeti meg. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a vállalt gyermek(ek) örökbefogadás útján kerülnek a fiatal párhoz. Amennyiben azonban valamilyen oknál fogva a vállalt gyermek nem születik meg határidőre, a hitel rendes építési kölcsönnek tekintendő, melynek (maximum35 éves) futamidejébe beleszámítják a vállalt 3, illetve 6 évet is. Büntetésként (a gyermekvállalás teljesítésének elmaradása miatt) ilyenkor vissza kell fizetni a 3, vagy 6 éven át, az állam által fizetett kamatot. Kivétel ez alól, ha például valamelyik szülő halála, időközbeni 67%-os rokkantsága stb. miatt nem születik meg a gyermek; ez utóbbi esetekben nem kell visszafizetni a megelőlegezett támogatást.

A szociálpolitikai támogatás második lépcsője a tervek szerint 2004-től lép életbe, amikortól is 800 ezer, 2,2 millió, 3,4, illetve 4 millió forintra nőnek majd az egy, két, három és négy gyermek utáni támogatási összeghatárok.

Csabai Lászlóné szólt arról is, hogy a közelmúltban ülésezett a Nemzeti Lakáspolitikai Tanácsadó Testület (NLTT), amely áttekintette az NLP-t, és kiemelt témaként tárgyalta a panelprogramot. Ezenkívül jelentős hangsúlyt kapott az ülésen egy, az épített környezetre vonatkozó tanulmány, amely részét képezheti a Nemzeti Fejlesztési Tervnek, amit várhatóan az Európai Unió pénzügyileg is támogat. A szakemberek számításai szerint egyébként a 750 ezer panellakás felújításának 15 éves programja mintegy 1500--2000 milliárd forintot igényel. A panelprogram a kormány tervei szerint 2004-ben indulna, s keretében 2006-tól évente mintegy 60 ezer lakást újítanának fel. A program megvalósításához összesen évi 120 milliárd forintra lenne szükség az állami és önkormányzati forrásokból, illetve a lakástulajdonosok saját tehervállalásából. A kormány célja az, hogy az ország 4 milliós lakásállományának 20%-át kitevő panel otthonok mintegy 2,1 millió lakójának életminőségét javítsa, egyrészt lakhatási költségeik ésszerű csökkentésével, másrészt az országosan is mérhető energia-megtakarítás elérésével. A kormány elképzelései szerint a nyílászárók cseréjén, az épülethomlokzatok szigetelésén kívül támogatják az épületek közös helyiségeinek, a lépcsőházaknak, a lifteknek a felújítását, valamint a közművek cseréjét is. A program keretében a tervek szerint négy fokozatú állami támogatási rendszert dolgoznak ki a felújítások mértéke szerint, így a legnagyobb arányú állami szubvenciót azok a pályázatok fogják kapni, amelyek magukba foglalják a panelházak közötti játszóterek, parkok, parkolók és utak rehabilitációját is.

A tájékoztatón szintén részt vevő Horváth Csaba, az Országgyűlés építési és lakásügyi albizottságának elnöke elmondta: az Európai Unió a lakástámogatási rendszerét ugyan nemzeti ügynek tekinti, ám lehetőség nyílhat arra, hogy az 1300 milliárd forintot kitevő EU-támogatásból környezetalakítási és energia-megtakarítási programra szánt 200 milliárd forint egy részét lakásfelújításra használják. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy rendkívül fontos, hogy nálunk is használjuk a lakásépítésben, lakáskorszerűsítésben mindazokat az innovatív módszereket, amelyek elterjedését az EU-ban is fontosnak tartanak. Így például a környezetkímélő, kevés energiafelhasználást igénylő építőanyagokat, olyan termékeket, melyek 15-20 év múlva környezetszennyezés nélkül elbonthatók és újrahasznosíthatók. Rámutatott: az EU-ban a műanyag gyártmányok árába beépítik a környezetvédelmi ártalmatlanítás költségét. Ennek alkalmazását nálunk is meg kell vizsgálni.

A lakásépítésben öt éven belül sikeresen alkalmazhatjuk a megújuló energia-forrásokat, egyúttal akár piacvezetők is lehetünk a kelet-európai régióban. A napkollektorok használatát éghajlati viszonyaink között ugyanis sikeresen alkalmazhatjuk, mivel az éves napos órák száma 1800-2000 között van.



Lakásépítésre az Európai Uniós alapokból közvetetten igénybe vehető támogatás: