A Georgetowni Nők, Béke és Biztonság Intézet (Georgetown Institute for Women, Peace and Security) indexe 181 országot rangsorol 13 mutató alapján, amelyek a nők társadalmi részvételére, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre és a biztonságra terjednek ki. A pontszámok nullától (legrosszabb) egyig (legjobb) terjednek.

A 2025/26-os kutatás megállapítja, hogy a nők helyzetének javulása globális szinten stagnál.

Európa dominálja a lista felső szegmensét: a feltüntetett, legmagasabb pontszámot elért 35 ország közül 25 európai. Európán kívül Új-Zéland és Ausztrália áll a legelőkelőbb helyen, egyaránt 0,90-es pontszámmal.

Az első öt helyet kizárólag skandináv országok foglalják el. Bár összességében kiváló eredményeket értek el, a kutatók vizsgálták az úgynevezett „skandináv paradoxont” is, amelyben a magas fokú nemi egyenlőség a párkapcsolati erőszak viszonylag magas, jelentett arányával párosul.

Kanada 0,89-es pontszámot ért el, míg az Egyesült Államok 0,84-es értékkel a 31. helyen végzett.

A nők számára legkedvezőtlenebb országok

A konfliktusok sújtotta országok erősen képviseltetik magukat az index alján, beleértve Afganisztánt, Jement, a Közép-afrikai Köztársaságot, Szíriát, Szudánt és a Kongói Demokratikus Köztársaságot.

A biztonság fontos része az indexnek, amely olyan tényezőket mér, mint a fegyveres konfliktusokhoz való közelség és a nőket célzó politikai erőszak. Afganisztán jól mutatja, hogy a korlátozások messze túlmutathatnak a fizikai biztonságon: a friss jelentések szerint az afgán nőknek mindössze 7 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a férfiak 84 százalékával.