Az Unió készülő kisvállalkozói törvénycsomagjának jelentéstevője szerint a lengyel példa megmutathatja, hogy az európai szolidaritás a nemzetállamoknál hatékonyabb védelmet képes nyújtani a válság miatt nehéz helyzetbe került kis- és középvállalkozásoknak.

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén heves vita alakult ki Lengyelország három jelentős hajógyárának megmentése kapcsán. A lengyel EP-képviselők és szakszervezeti vezetők még október elején fordultak segítségért az EU vezetéséhez, mert úgy vélik, a lengyel gazdaság három óriás munkaadójának csődje nemcsak a 13 ezer dolgozó munkahelyének elvesztésével járhat. Az érdekképviseletek szerint a hajógyártáshoz kapcsolódó vállalkozások további 80 ezer munkahelyet szüntethetnek meg, illetve 800 ezer további kisvállalkozás kerülhet nehéz helyzetbe. A szakemberek szerint a Lengyelországban hagyományos hajógyártás csődje nemcsak a szociális feszültségeket élezheti ki, de az állami kiadásokat is jelentősen növelheti, és akár kivándorlási hullámot is elindíthat.

Herczog Edit a kialakult vita kapcsán elmondta, hogy a szociális Európának szolidárisnak kell lennie a nehéz helyzetbe került tagállamokkal, hiszen a jelenlegi helyzetben mindennél fontosabb, hogy ne engedjük meg a pénzügyi válság begyűrűzését a reálgazdaságba. A képviselő szerint ezt Magyarországnak is szem előtt kell tartania.

A képviselő hamarosan az EP elé terjeszti jelentését a készülő kisvállalkozási törvénycsomaggal kapcsolatban. Herczog Edit szerint a jelenlegi válság rámutatott arra, hogy a kisvállalkozói szektorra az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szánnia az Uniónak. Éppen ezért javasolja készülő jelentésében, hogy az EU tegyen különbséget a saját hibájukból, illetve a gazdasági visszaesés miatt csődbe jutott vállalkozások között, az utóbbiak számára állami és közösségi forrásokat biztosítva az újrakezdéshez. A lelassult európai gazdaságot ugyanis a megerősödő kisvállalkozói szektor lendítheti ki a holtpontról.