"A jövő, a múlthoz hasonlóan a két ország közötti együttműködésen alapul, amely az egyesült Európa motorja" - fogalmazott Olaf Scholz, aki a két ország közötti együttműködést egy olyan "kompromisszumos gépezetnek" nevezte, amely lehetővé teszi "az ellentétek és a különböző érdekek átformálását összetartó cselekvéssé".
Emmanuel Macron szerint "Németországnak és Franciaországnak, miután kikövezték az együttműködés útját, úttörőként kell fellépniük Európa újraalapozásában".
A francia elnök kiemelte: "új energetikai modellt kell építeni", ösztönözni kell az innovációt és a jövő technológiáit, és egy olyan Európai Uniót kell előnyben részesíteni, amely "képes önálló geopolitikai hatalomként fellépni védelmi, űrkutatási és diplomáciai kérdésekben".
Emmanuel Macron szerint a két szomszédos ország "egy testben két lélek".
A Németország és Franciaország közötti történelmi megbékélés alapját megteremtő Élysée-szerződést 1963. január 22-én írta alá Konrad Adenauer és Charles de Gaulle a párizsi Elysée-palotában. A megállapodást fokozatosan erősítették meg, 1988-ban Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök a biztonság, valamint a gazdasági és monetáris politika érdekében francia-német kormányüléseket indított.
A hatvanadik évforduló nagyszabású megünneplése Párizsban alkalmat teremt a két ország között az elmúlt hónapokban hűvösre fordult viszony javítására. Az ukrajnai háború következtében az energetikai és a védelmi kérdésekben kibontakozó nézeteltérések a két ország között olyan méreteket öltöttek, hogy októberben elhalasztották az évente hagyományosan megrendezett közös francia-német kormányülést.