Már januárban voltak jelek, hogy esetleg mégsem indulnak el az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek. Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszterként – azt mondta, hogy az új típusú pénztárgépek bevezetésének ütemezését a realitáshoz igazodva, a műszaki, technikai feltételeknek teljes mértékben megfelelve határozzák meg. Nem zárható ki, hogy – részben a beérkezett észrevételekben megfogalmazott érvek figyelembevétele alapján – a 2013. április 1-jei céldátum módosításra kerül a jogszabály véglegesítése során – hangzott el akkor.
A változásban érintett cégek legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az IVSZ korábban a rendelet újragondolását kérte a kormánytól, mivel úgy vélte, hogy a tervezett március 31-ei határidő tarthatatlan. A szövetség szerint a rendelet ütemezési idejénél minimum egy év az ideális határidő, valamint a lépcsőzetes és csoportos bevezetési elv. Az IVSZ azt is kérte, hogy az előírt informatikai modernizációhoz a kormány nyújtson vissza nem térítendő támogatást uniós közösségi pénzből, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében.
Az elektronikus útdíj bevezetése körüli hercehurca már javában zajlott januárban, éppen egy hónappal tolták el a tervezett bevezetést, mivel a tender nyertese, a Getronics január 14-én 30 napos haladékot kért és kapott az ajánlatkérő Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től, hogy tovább tárgyalhasson az alvállalkozójával. Pár nappal később visszalépett az útdíjrendszer kiépítésétől. Orbán Viktor miniszterelnök két nappal később már mindenkit arról biztosított, hogy az állam megoldja a feladatot saját hatáskörében. „Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő” – közölte a miniszterelnök az MTI tudósítása szerint a kormányülést követően.
A harmadik 2013-as „saga” is újabb fordulatokkal gazdagodott. A nemzet (akkor még csak tervezett) trafikjai árukörének bővítéséért lobbiztak az érdekeltek, mondván, a dohánytermékek, valamint sorsjegyek és szerencsejátékok mellett a jövedelmező működéshez az égetett szesz, a kávé, az energiaital, az üdítő és az ásványvíz is kerüljön be az árusítható termékek közé.
