Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.
3. Mi a helyzet a felújítási projektekkel?
Az Európai Unióban az épületek 75 százaléka nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.
Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.
