A magyar háztartások átlagosan naponta egyszer vásárolnak élelmiszert vagy háztartási vegyi árut. Alkalmanként 1060 forintot költenek el rájuk. Többek között ezt állapította meg Horváth Annamária, a GfK Piackutató Intézet cégvezetője a napi fogyasztási cikkek piacáról tartott konferenciát összegző sajtótájékoztatón pénteken.

A pénteki és szombati vásárlások értéke kiemelkedik az átlagból. A vasárnapi vásárlás aránya viszont nem túl jelentős. Számottevő vasárnapi forgalom csak a hipermarketekben és C+C áruházakban figyelhető meg, de ott is csak a vásárlások 6-8 százaléka jut a hét utolsó napjára.

A hazai szokások jellemzői közé tartozik, hogy az élelmiszervásárlások 71 százaléka déli tizenkét óráig lebonyolódik. Bár a délutáni kosarak értéke nagyobb, így is délelőtt realizálódik a forgalom 64 százaléka. A délutáni-esti bevásárlás leginkább a hipermarketekre, C+C áruházakra és diszkontokra jellemző.

A „Kereskedelmi Analízisek” című kutatást most végezték el először egy teljes évre. Az tette időszerűvé, hogy új szakasz kezdődik a hazai élelmiszerkereskedelem átalakulásában. Egyrészt tovább erősödik ez a fontos gazdasági szektor, amely 1550 milliárd forint körüli forgalmat bonyolított le tavaly. Másrészt a bolttípusok, de az egyes boltláncok is kezdenek markánsan különbözni egymástól.

Megjelenik a boltlánc, a kereskedelmi vállalat, mint márkanév, és ez jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat, állapították meg a konferencián.

Például szupermarketbe többen járnak és gyakrabban, mint diszkontba. De az utóbbi bolttípusban egy vásárlásra 1420 forint költés jut, ami jó egyharmaddal több, mint a szupermarketek 1090 forintos átlaga.

Ebből a szempontból az összesen 24 500 vegyes profilú élelmiszerüzleten belül az önálló kis boltok mutatója a legalacsonyabb, mivel mindössze 770 forint esik egy alkalomra.

Ugyanakkor a vásárlás gyakoriságát tekintve ez a legkedveltebb bolttípus. Hiszen a magyar háztartások 97 százaléka vásárolt legalább egyszer önálló kis boltban az év folyamán. A szupermarketeknél ez az arány 85, a diszkontoknál pedig 82 százalék.

A vásárlás gyakoriságával az önálló kis boltok vezetnek, évi 160 alkalommal, ami heti jó háromszori átlagnak felel meg. A szupermarketeket átlagosan 65-ször keresték fel vásárlóik, a diszkontokat pedig 53-szor.

Sajátos helyzetben van a mindössze 35 hipermarket. Ez a bolttípus a piackutatók szerint 1000 négyzetméternél nagyobb alapterületű, és több tízezernyi cikkelem alkotja választékát, amelynek legalább 30 százaléka nem élelmiszer vagy háztartási vegyi áru. Ebben a bolttípusban a magyar háztartások 65 százaléka járt legalább egyszer. Rájuk átlagosan 27 vásárlás jut, és alkalmanként 3070 forint elköltése.

A boltlánc, mint márkanév erősödését jelzi az úgynevezett kereskedelmi márkák terjedése. Tavaly év végén már 1824 kereskedelmi márkás terméket árultak a boltokban, majdnem kétszer annyit, mint egy évvel korábban. Ilyen módon leginkább a Tesco, Spar és Metro törekszik a vásárlók megnyerésére.

A kereskedelmi márkák kétharmada élelmiszer, egyötöde testápoló, míg a többi tisztítószer.

Az egyes kategóriák közül a legtöbb saját márkás termék konzerv, valamint tej és tejtermék.
A kereskedelmi márkák forgalmazói alacsony árakkal igyekeznek vevőik kedvében járni. Élelmiszereknél a kereskedelmi márkás termékek általában 20-30 százalékkal olcsóbbak, mint a gyártók márkái. A kozmetikumoknál és háztartási vegyi áruknál azonban ez a különbség 45-50 százalék is lehet.

A kereskedelmi vállalatok további erőteljes koncentrálódását jelezte előre a konferencián Peter Damisch, az osztrák Fessel-GfK Piackutató Intézet cégvezetője. Amíg ugyanis az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalat az összes forgalomból Ausztriában már 90 százalékkal részesedik, addig Magyarországon ez az arány még csak 51 százalékos.

Az osztrák élelmiszer-kiskereskedelemben Ausztriában 30 évvel ezelőtt 22 nagy és közepes kiskereskedelmi vállalat működött, míg ma a számuk 5-re csökkent. Peter Damisch hasonló trenddel számol Magyarországon is.
A koncentráció az EU-hoz való csatlakozás nélkül is folytatódna, hangsúlyozta az osztrák piackutató. Szerinte Magyarország EU-csatlakozása következtében több élelmiszeripari cég fog idetelepülni, a viszonylag olcsó munkaerő miatt. Ugyanakkor a termékek importja is megnő, és a szélesedő kínálat fokozza a nyomást a fogyasztói árak csökkentése irányában.

A multinacionális kereskedelmi és gyártó cégek egyre inkább több országra érvényes szállítási szerződéseket kötnek. Így a kereskedelmi márkák gyors európai terjeszkedésére lehet számítani. Ugyanakkor az osztrák piackutató szerint még nem dőlt el, hogy a magyar kereskedelem inkább a több szolgáltatást, magasabb minőséget nyújtó angolszász irányba fejlődik vagy inkább a kimondottan ár- és diszkontorientált német példát követi.