Már most megfogalmazható, hogy a napi fogyasztási cikkek piacán (angolul FMCG=Fast Moving Consumer Goods), a háztartások várhatóan idén 1600 milliárd forintot meghaladó vásárlásainál a változások három fő oka a következő:
Egyrészt a háztartások egy részében a nagyobb beruházások miatt csökken a napi fogyasztási cikkekre fordítható vásárlóerőt. Másrészt az életmód és az étkezési szokások átalakítják a fogyasztást. Továbbá a kereskedelem szerkezetének változásai szintén befolyásolják a különböző kategóriák piaci pozícióját.

Amikor a kereskedelem szerkezetének változásairól beszélünk, akkor többek közt azt az átrendeződést értjük alatta, amit a hipermarketek terjeszkedése okoz.

A háztartások beszerzéseiben a bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkekből, a következő képet mutatja:
(lásd oldal alján a táblázatot)
A hipermarketek pozíciója egyrészt a szupermarketek rovására javul, és a nagykereskedelemre is kisebb rész jut a háztartások beszerzéseiből. Ugyanakkor csökken az egyéb kategória szerepe, ami a szervezetlen kereskedelem különböző formáit foglalja magában.

Összességében a nagy boltláncok, a modern bolttípusok azaz hipermarket, szupermarket, nagy diszkont és C+C együttes piaci részesedése 50-ről 52 százalékra nőtt. Az utcai árus, piac és egyéb értékesítési csatorna mutatója pedig 15-ről 13 százalékra csökkent.

Így a táblázat három figyelemre méltó üzenetet tartalmaz. Egyik a szervezett kereskedelem térhódítása. Másik, hogy a hipermarketek még képesek vásárlóerőt vonzani a szupermarketektől és a nagykereskedelemtől is, legalábbis ami a háztartások beszerzéseit illeti. Harmadik pedig, hogy az önálló kis boltok pozíciója nem gyengült tovább.

Amikor megállapítjuk, hogy melyek az egyes bolttípusokban különösen gyakran vagy szívesen vásárolt árucikkek, akkor az nem csak az egyéni választáson, életmódon vagy ízlésen múlik. Hanem egyszerűen a boltok elérhetőségétől függ. S ez a tényező is eltéríti egyes cikkek, termékkategóriák bolti eladásának lehetőségeit is, végső soron pedig forgalmát.