Lendület a fogyasztásnak

A magánfogyasztástól azonban kimondottan sokat vár a kormányzat. 2024-ben az első három negyedévben éves alapon több mint 4 százalékos volt már a növekedés, mindez pedig leginkább a jelentős reálbér-emelkedésnek betudható, ugyanakkor a háztartások tényleges fogyasztása és a végső fogyasztás ennél kisebb mértékben nőtt. 2025-ben további reálbér-emelkedés várható, hiszen a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő, miközben az infláció éves átlagban várhatóan 3-4 százalék között lehet majd. 

Az MNB szerint a családi adókedvezmény emelésének összegét az érintett háztartások több mint 50 százaléka elköltené, az önkéntes nyugdíjpénztárból való adómentes pénzfelvétel lehetősége pedig biztosan élénkítő hatású lesz. Az MNB érvelése szerint a pénztártagok 15 százaléka teljesen, 10 százaléka részlegesen felbontaná a megtakarítását. Másrészről pedig a jegybank arra mutat rá, hogy a 2024-es harmadik negyedéves lakossági megtakarítási felmérések szerint a kormányzati intézkedések a fogyasztást tovább ösztönözhetik.

Nem mellékes körülmény, hogy 2025-ben az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nagyjából 1700 milliárd forint környékén mozgó kamatot fizet a lakosságnak, és a korábban hivatkozott MNB-s felmérés szerint a teljes kifizetés nagyjából egyharmada kerülhet elfogyasztásra. Lényeges szempont még továbbá, hogy a lakosság körében a hitelfelvételi kedv is javulni látszik. A nominális és reálbér-növekedés egy része ugyanakkor a megtakarításokat növelheti. Ezzel szemben állhat viszont az a tény, hogy a nominális bérek emelkedése, a nagyobb fogyasztás hajlandóssággal rendelkező, alacsonyabb jövedelműeket hozza leginkább helyzetbe. Ezen tényezőket figyelembe véve a 9 és 7 százalékos nomimális bérnövekedés és a 3-4 százalék környékén mozgó inflációs mutatói metszetében várható 4-5 százalékos reálbér növekedés a fogyasztási dinamikát biztosan tovább gyorsítja.