Az 1996-ban elindított ipari parki fejlesztési program keretében eddig a pályázatban benyújtott fejlesztési koncepciójuk alapján 160 projekt kapta meg az "Ipari Park" címet, 2001-től pedig a legfejlettebb, környezetük számára is kiterjedt szolgáltatást nyújtó két ipari park az "Integrátor Ipari Park" címet is elnyerte. 1996-tól az ipari parkok létrehozását, fejlesztését támogató pályázati rendszer keretében az állam -- 68 projekt beruházásához -- 2001 végéig közel 19,5 milliárd forint értékű (döntően az alap-infrastruktúrák kiépítését szolgáló) költségvetési és EU-támogatást nyújtott vissza nem térítendő támogatás formájában.

2002. végére ezek a komplex létesítmények jelentős gazdaság- és területfejlesztési eszközzé erősödtek, amit elért eredményeik is jeleznek. 2002. év végére már 136 ipari parkba települt be cég. A 2100 működő vállalkozás 1200 milliárd forint értékű termelő beruházással és 128 000 fős létszámmal közel 3500 milliárd forint értékű terméket állítottak elő, amelynek 75%-a exportra került. A parkokban működő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése ma már az ipari átlag 1,7-szerese. Az elmúlt évben ezek a vállalkozások adták az ipari foglalkoztatottak 15,7%-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, valamint az ország ipari exportárbevételének 39,0%-át.

Az ipari parki összterület jelenleg 8800 hektárt tesz ki, amelyből átlagosan 40 % beépített. Ez azt jelenti, hogy közel 5000 hektár -- többségében teljes alapinfrastruktúrával ellátott terület -- várja a befektetőket, betelepülőket. Néhány térségben az ipari parkok már eddig is sikeresen vonzották a kis- és közepes vállalkozásokat, és betelepülésüket különböző beruházásokkal (például inkubátorházak építése, működtetése) segítették. A folyamatot a jövőben erősíteni kell annak érdekében, hogy a jelentős mértékű és értékű vagyon továbbra is a befektetés-ösztönzés fontos eszköze, a termelő-tőke befektetésének terepe marad. – hangzott el a GKM sajtótájékoztatóján. Az ipari parkok fejlesztésére azonban nincs egységes módszer, hiszen a parkok térségi, területi, technikai, humán és egyéb fontos feltételei nagyon eltérőek. Ezért továbbra is meg kell őrizni a program -- a helyi kezdeményezéseken alapuló gazdaságfejlesztési modell – jellegét.

Ennek érdekében a GKM-nek a jövőben is

- el kell látnia az ipari parkok fejlesztésének szakmai irányítását, ennek (egyik) eszközeként fenn kell tartani az "Ipari Park" cím szakmai minősítés intézményrendszerét,

- támogatnia kell a különböző fejlettségi szinten álló ipari parki fejlesztéseket,

- a tárcán belüli támogatási lehetőségek koordinációjával hatékonyabbá kell tenni a meglévő pénzeszközök felhasználását,

- magasabb szinten folytatni, illetve tartalmi vonatkozásban javítani kell az ipari park program belső és külső kommunikációját, a sajtóval való kapcsolattartást.

Az ipari parkok gazdasági jellemzőit régiónként vizsgálva megállapítható, hogy a bennük működő vállalkozások teljesítményei -- magasabb szinte ugyan, de -- szoros korrelációt mutatnak a régió gazdasági teljesítményével. Ugyanakkor, amíg nem tapasztalható jelentősebb eltérés az ipari parkok számában, az egyes jellemzőkben a régiók között jelentős eltérés van/lehet. Például a Közép-Dunántúl régióban működő parkokban és a Dél-Alföld régióban egyaránt 403--403 vállalkozás működik, az árbevételek tekintetében azonban Közép-Dunántúl parkjaiban a vállalkozások 2,5-szeres árbevételt realizáltak, az exportarány tekintetében pedig 4-szeres a különbség.

A további állami feladatok között szerepel egyebek mellett a fejlesztési program indítása óta működtetett adatbázis -- melyből az előbbi adatok is származnak -- monitoring rendszerré fejlesztése, ami jó rálátást biztosít majd a program egészére. Emellett ösztönözni, támogatni kell:

- a további befektetéseket (elsősorban korszerű szolgáltatások nyújtásával),

- a kis- és közepes vállalkozások fejlődését (ugyancsak a telephely-kínálattal szolgáltatásokkal), valamint az állami és EU-támogatások tudatos ipari parkok irányításával, valamint

- az ország -- ezen belül különösen az ipari termelő-szolgáltató KKV-k -- versenyképességének fejlesztését, illetve fenntartását. Ez nem nélkülözheti az innovációs tevékenység mennyiségi és minőségi oldalának gyors fejlesztését.

- az informatika magas szintű használata ugyancsak elengedhetetlen a vállalkozások jövője szempontjából. A KKV-szektor esetében ez a költséges és időt igénylő tevékenység aktív alkalmazása a vállalkozás tevékenységében a hagyományos szervezeti keretek között lehetetlen. E tekintetben a parkba betelepült és a vonzáskörzetében lévő KKV-k számára az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások (is) adhatnak gazdaságos és magas színvonalú megoldást. A parkok önálló portáljának kialakítását az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatja, a GKM-nek is be kell kapcsolódni e program megvalósításába.

Összegzésül elhangzott: az ipari parkok fejlesztésének programja eddig eredményes és EU-konform volt, így a jövőben sem esik a versenyképesség befolyásolását korlátozó szabályozás alá. A további legfőbb állami teendők elsősorban a parkok minőségi fejlődését kell, hogy célozzák, s ehhez kell a nemzeti forrásokat vissza nem térítendő támogatások formájában biztosítani.

Emellett a jövőben egyrészt szükség van az ipari parkok fejlesztési programjának határozott vállalására, alapvető céljainak meghatározására és elfogadására a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részéről, másrészt a tárca forrásainak koordinált felhasználásával, illetve más tárcák fejlesztési-támogatási programjával való összhang megteremtésére.