Ahogyan a társaságoknak nem érdemes váltogatni a tesztelt félnek választott társaságot sem – azaz, hogy az adott ügylet során melyik fél minősül korlátozott és melyik teljes kockázatú entitásnak –, mert az adózók nagy eséllyel tehetik ki magukat az adóhatósági ellenőrzés és bírság kockázatának. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy a NAV figyelmét felkeltheti egy nagyobb összegű év végi kiigazítás, egy nem megfelelő kamatot tartalmazó pénzügyi tranzakció vagy akár egy nagy összegű menedzsment díjjal kapcsolatos számla is.

Nem babra megy a játék: sokszorosára nőttek a büntetési tételek

A transzferár dokumentációs kötelezettség szigorításán túl sokan nincsenek tisztában a sokszorosára nőtt büntetési tételekkel. A mulasztásokért kiszabható büntetés felső határa 5 millió forint, ismételt jogsértés esetén pedig 10 millió forint nyilvántartásonként. Ráadásul már nem adózóként szabják ki a bírságot, hanem kapcsolt (vagy összevont) ügyletenként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat, ha több ügylet is kifogásolható az adóhatóság részéről.

„A mulasztás súlyához és a feladatok összetettségéhez képest a magyarországi kapcsolt vállalkozásoknál, a könyvelőknél, de a még a könyvvizsgálóknál is meglehetősen hiányosak a transzferárral kapcsolatos szakmai ismeretek. A SALDO-nál is érezzük, hogy megnőtt azon ügyfelek száma, aki transzferár szakértők, tanácsadók bevonásával készítteti el transzferár dokumentációját, de van sok cég, aki költségtakarékosságból saját maga szeretné ellátni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy ezen feladat házon belül tartása nem kevés időt és erőforrást igényel, és érdemes lehet az érintett kollégák kiadványokkal, szakmai anyagokkal való felkészítését, oktatását követően a fennmaradó nyitott kérdéseket dedikált transzferár tanácsadóval átbeszélni, vagy az elkészült dokumentáció auditjával minimalizálni egy esetleges bírság kockázatát.” – tette hozzá Kiss Tamás.