A globális gazdaság évente körülbelül 100 milliárd tonna erőforrást használ fel, ennek a mennyiségnek mintegy 75 százaléka származik nem megújuló erőforrásokból. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékáért, a vízhiány 90 százalékáért, valamint a földhasználathoz kapcsolódó biodiverzitás-csökkenés 90 százalékáért és a levegőben szálló részecskék egészségkárosító hatásainak akár 40 százalékáért.

Jelenlegi életmódunk fenntartásához 1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk, így az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30 százalékkal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van.

„A Circularity Gap Report 2025-ös jelentése szerint a növekvő anyaghasználat miatt az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak, ami a tavalyi 7,2 százalékhoz képest visszalépést jelent” – közölte Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior tanácsadója. Magyarország elmarad az európai 12,2 százaléktól, nálunk ez a szám 7,3 százalék körül mozog, ám a hazai teljesítmény értékelésekor szerinte érdemes néhány szempontot figyelembe venni.

Például azt, hogy azok az országok, amelyek magasabb erőforrás-hatékonysággal és jobb körforgásos mutatószámokkal rendelkeznek, abszolút mértékben több alapanyagot használnak fel és több hulladékot is termelnek. Ezáltal nagyobb lemaradást mutathatnak az „ideális” körforgásos szinttől, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztásuk milyen mértékben haladja meg az ökológiai kapacitásukat. Bartha-Horváth Bálint úgy véli: Magyarország nem feltétlenül van olyan messze a fenntartható működéstől, ha az ökológiai lábnyomát is mérlegeljük, de természetesen sok még a tennivaló.