A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a 2012 január-májusi időszakban 220 700 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 231 800, a közszféra alkalmazottaié 208 400 forint volt, amennyiben nem közfoglalkoztatás keretében dolgozott.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A versenyszférában 7,0 százalék volt az emelkedést. A költségvetés területén csak a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset, ez utóbbi hatását kiszűrve átlagosan 2,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése - jelezte a KSH.
Nőtt a reálbér a versenyszférában
Májusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 6,4 százalékkal, a nettó keresetek - a családi adókedvezmény hatása nélkül - 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elérték a 225 687, illetve a 148 847 forintot.
A versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére májusban 237 327 forintot tett ki, míg a nettó kereset 6,5 százalékos növekedést elkönyvelve 153 196 forinton állt az esztendő ötödik hónapjában. A májusi 5,3 százalékos információt figyelembe véve a munkavállalók e szegmensében a reálbérek mérsékelten emelkedtek, ami kedvezőnek értékelhető az előző hónapban tapasztalt visszaeséshez képest.
A közszférában májusban a bruttó átlagkereset 201 527, a nettó 130 574 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számítva 218 978, illetve 141 771 forint volt, amely 6,2, illetve 4,7 százalékos növekedésnek felel meg az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Csak a közfoglalkoztatottaknál van bővülés
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 29,5 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-májusban. A költségvetési szférában 737 ezren dolgoztak (10,0 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban), közülük átlagosan 73 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első öt hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 58,0 ezer fő) a 2011. év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt alkalmazásban.
Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a közfoglalkoztatottakkal együtt 2649 ezer fő állt alkalmazásban, ami 18,2 ezer fővel alacsonyabb mint az előző év azonos időszaki létszám.
Meglepő mértékű változás
A TakarékBank és az Erste elemzői szerint váratlanul magas volt a keresetek májusi emelkedése. Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott elemzésében kiemelte: a várakozásokat messze meghaladóan nőttek a bruttó bérek májusban az áprilisi 2,5 százalék után, míg a nettó bérek 3,8 százalékos növekedése 1,4 százalékos reálbércsökkenést okozott. A szakértő szerint a családi adókedvezményekkel együtt feltehetően nagyobb lehetett a nettó bérek növekedése, így a reálbércsökkenés mértéke is jóval kisebb volt.
A váratlanul nagy bérnövekedést részben az okozta az elemző szerint, hogy a versenyszférában 9,4 százalékra gyorsult a bérnövekedés, míg a rendszeres (bónuszoktól megtisztított) bérnövekedés elérte a 9,6 százalékot. A májusi átlagos béreket a költségvetési szféra bérkifizetései is kevésbé húzták le, így itt a bérek 0,6 százalékkal csökkentek az áprilisi 7,3 százalékos visszaesés után, ami a nem rendszeres kifizetések 157,5 százalékos növekedésének köszönhető - hangsúlyozta Suppan Gergely. A költségvetési szféra átlagjövedelmét azonban a közcélú foglalkoztatás bérei húzzák le, e nélkül a költségvetési szférában 6,2 százalékos bérnövekedés valósult meg - tette hozzá. Mivel a májusi bérnövekedés megugrását több egyszeri tényező is okozhatta, éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedésre lehet számítani az elemző szerint.
Éves átlagban 4,5 százalékos bérnövekedés lehet
Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője is váratlanul magasnak nevezte a bruttó átlagkeresetek májusi, 6,4 százalékos emelkedését, hozzáfűzve, hogy előrejelzésükben csak 3,2 százalékos növekedés szerepelt. A szakértő szerint a májusi meglepetés oka egyrészt, hogy a költségvetési szférában - közfoglalkoztatás nélkül - jelentősen, nőttek a rendszeres kifizetések, másrészt több mint 6 százalékkal emelkedett a bruttó bér, szintén a közcélú foglalkoztatást figyelmen kívül hagyva. A vállalkozói szférában a havi rendszeres bérek és a prémiumok növekedése a vártnál nagyobb dinamikát mutatott, még annak ellenére is, hogy tavaly májusban több munkanap volt mint idén.
A szakember álláspontja szerint ugyanakkor csökkenti az inflációs nyomást, hogy a vállalkozásoknál éves összehasonlításban több mint 2 százalékkal esett vissza az alkalmazottak száma, miközben a bérek jelentősen nőttek. Mindemellett kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikáját nem annyira az inflációs adatok, hanem Magyarország kockázati megítélése mozgathatja.
Árokszállási Zoltán éves átlagban - 5,6 százalékos infláció mellett - 4,5 százalékos bérnövekedésre számít, és arra, hogy a reálbérek 2 százalék körüli csökkenése nyomán a fogyasztás mintegy 1,5 százalékkal esik vissza idén.
