A Nemzeti Energia-takarékossági Program (NEP) 2000-ben indult, és egyre nagyobb érdeklődés kíséri. Ezt mutatja, hogy bár évente csökkent (2002-ben 4,3, 2003-ban 3,8 milliárd forint volt) a pályázók között elosztható összeg, tavaly – a keret kimerülése miatt már július közepén le kellett állítani a pályázatok befogadását.

A GKM adatai szerint egyébként 2001-ben még csak 1079, 2002-ben 9000, az elmúlt esztendő említett időpontjáig pedig mintegy 5500 igény érkezett be a tárcához. Jellemző adat, hogy az utóbbi év pályamunkáiból 5000 a lakások energetikai korszerűsítésére irányult, s a program keretében nyújtott forrásokból valósult meg Magyarország első hat új szélerőműve.

A 2003. évi vissza nem térítendő állami támogatások eredményeként 1140 TJ/év energia-megtakarítás keletkezett, és 1,4 milliárd forinttal csökkent a hazai energiafogyasztók éves energiaköltsége. Ez a szakemberek szerint figyelemre méltó eredmény, hiszen jelenleg a hazai energiafelhasználás 70%-át importból fedezzük, így az energia-takarékosság amellett, hogy csökkenti a lakosság energiacélú kiadásait, az importfüggőség mérséklését is segíti.

Miért kell?

Energiatakarékosságra, valamint a megújuló energiaforrások nagyobb arányú felhasználására a magas energia-behozatal mellett a nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalások, az energiaár-emelések ellensúlyozása, s nem utolsósorban a nemzetközi versenyképesség javítása érdekében is szükség van.

Ugyanakkor az energia-takarékosságot és a megújuló energiahordozó-felhasználás növelését különböző nemzetközi jogszabályok is előírják, s az EU részéről is elvárás, hogy Magyarország a megújuló energiahordozóval megtermelt villamos energia részarányát a jelenlegi 0,5%-ról 3,6%-ra növelje. A hazai adottságok – a szakemberek szerint -- e téren elsősorban a biomassza és a geotermia felhasználásának növelését indokolják, de egyre nagyobb szerepe lehet az elkövetkező években a szélenergiának, valamint a víz- és a napenergiának is.

Ugyancsak uniós irányelvek vonatkoznak a bioüzemanyagok alkalmazásának a növelésére is, ami a mezőgazdaság szerkezetátalakításával, valamint az energiahordozó szerkezet korszerűsítésével függ össze.

A hazai hosszú távú energia-takarékossági program tehát 2000-ben megindult, majd 2001-ben beolvadt a Széchenyi Tervbe, az elmúlt évtől pedig Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) néven működik. Az évente kiírt pályázatok az energia-felhasználók teljes körét érintik: a rendszerben a lakosság, a vállalkozások, az intézmények, önkormányzatok, egyházak, stb. pályázhatnak -- gyakorlatilag mindenfajta energiahordozót érintő -- energiatakarékossági beruházással.

A támogatottak köre

A támogatandók köre ugyanaz, mint az elmúlt években volt, összege azonban kevesebb, és a pályamunkák befogadási határideje is rövidült: a tavalyi szeptember vége helyett idén június 30-a. Részletes információ a GKM honlapján található.

A gazdasági tárca a legtöbb támogatást -- 850 millió forintot -- idén is a lakossági energiatakarékosságra szánja. Ebből a magánszemélyek lakásuk energetikai korszerűsítéséhez legfeljebb 500 ezer forintot, az összköltség maximum 30 %-át kaphatják meg, vissza nem térítendő támogatásként.

Mellettük pályázhatnak még lakásszövetkezetek, társasházak, illetve egyházak is (ez utóbbiak az egyházi tulajdonban lévő, gyülekezeti célokat szolgáló ingatlan esetében), azonban a lakásszövetkezetek, társasházak maximum támogatása a teljes költség 30%-a, vagyis lakásonkénti 350 ezer, egyházi pályázó esetén pedig a beruházási költség maximum 50%-a, illetve minden megkezdett 150 négyzetméterként 500 ezer forint lehet.

A megújuló energiaforrások felhasználásának bővítésére kiírt idei célpályázatra 100 millió forint áll rendelkezésre. A program forrásaira magánszemélyek mellett önkormányzatok és költségvetési intézmények is pályázhatnak, míg vállalkozók részére, hasonló célra egy másik 100 millió forintos keret áll rendelkezésre. Ugyancsak 100 millió forintból igényelhetnek június 30.-ig támogatást a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztés jellegű energiatakarékos fejlesztéseikhez, míg a közvilágítás korszerűsítése, tanyavillamosítás részprogram keretében 50 millió forint osztható szét a pályázók között.

Az idei NEP második legnagyobb keretösszegű pályázata a távhőellátás szolgáltatói rendszereinek korszerűsítésére kiírt program, melyre 600 millió forintot különítettek el. Az ún. harmadik feles beruházások támogatására -- amikor az energia-felhasználók egy gazdasági társasággal úgy végeztetik el a beruházást, hogy annak költségeit a korszerűsítéssel együtt járó energia-megtakarításból fizetik -- 550 millió, míg a helyhatóságok, valamint költségvetési intézmények energiaköltségeinek mérséklésére 200 millió forint használható fel. Ez utóbbi támogatás mértéke a beruházás teljes költségének maximum 30%-a, de legfeljebb 25 millió forint lehet. A nyertesek minden esetben vissza nem térítendő támogatást kapnak, a beruházásokat pedig a támogatás odaítélésétől számított két éven belül meg kell valósítani, és annak legalább öt évig fenn kell maradni.

Technikai információk

Az igényeket idén június 30-i lehet benyújtani, de a GKM -- a keretösszeg kimerülése esetén -- a pályázatok befogadását hamarabb is leállíthatja. A pályázatok útmutatói és formanyomtatványai nyomtatott formában térítésmentesen beszerezhetők az Energiaközpont Kht.-nál, a kereskedelmi és iparkamaráknál, valamint a MTESZ Technika Házaknál, de megtalálhatók a gazdasági tárca honlapján is.

A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri, a pályázati útmutatóban rögzített pályázati díjat kell fizetnie. Természetesen ez évben sem pályázhatnak azok, akik csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt állnak, sem azok, akik az elmúlt három évben állami támogatással kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítették.

Szintén nem élhetnek az állami támogatás lehetőségével akiknek hatvan napon belüli köztartozásuk van, nem rendelkeznek a szükséges hatósági engedélyekkel, vagy az elmúlt két évben bírságot kellett fizetniük feketemunka miatt.