Elveszett pénzek?

Olli Rehn: „Nem büntetésként kell értelmezni a mai döntést, hanem megelőző intézkedésként."
Fotó: Európai Unió

Az Európai Bizottság szerda délelőtti ülésének egyik napirendi pontja a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás és az ezzel kapcsolatos, a Kohéziós Alapból folyósított támogatások felfüggesztése volt. Miután az ország nem teljesítette a túlzott költségvetési hiány leszorításával kapcsolatos kötelezettségeit, a jövő januártól hatályos uniós kötelezettségvállalásokból 495 millió 184 ezer euró folyósításának felfüggesztését javasolta a biztosok testülete. Ez az összes 2013. évi kohéziós kötelezettségvállalás 29 százaléka, ami a GDP 0,5 százalékát teszi ki. A javaslatot még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

Van idő a cselekvésre

Akkor, ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január 1-jei hatállyal” – emlékeztet a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra a bizottság közleménye. E szabályok szerint „ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is.

A témáról kiadott közlemény szerint a mindeddig „példátlan" lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére".

A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján kérdést kapott arról, miért nem vette figyelembe a bizottság azokat az egészen friss magyar tájékoztatásokat, amelyek további pénzügyi intézkedések megtételéről szóltak. Válaszában Rehn megerősítette, hogy „egy-két napja" ő maga Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig Orbán Viktor miniszterelnöktől levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan „konkrét" közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit.

Magyarországnak szóló támogatások 2007 és 2013 között (milliárd euró)

Olli Rehn a bejelentés kapcsán elmondta: a javaslatot úgy kell tekinteni, mint erős ösztönözőt, amely arra készteti Magyarországot, hogy meghozza a megfelelő fiskális intézkedéseket, és megteremtse a megfelelő makrogazdasági feltételeket ahhoz, hogy a kohéziós támogatások hartékonyan hasznosulni tudjanak.

Kormányálláspont

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő MTI-hez eljuttatott közös közleményében azt írja: a kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata jogi szempontból vitatható, ellentétes az alapszerződések szellemével, „hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”. A két szóvivő közleményében az olvasható, hogy a magyar kormány álláspontja szerint – mint azt a tények bizonyítják –, a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen „a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét, miközben folyamatosan csökkentjük a múlt örökségeként itt maradt államadósságot”.

A biztos hozzátette: „most a magyar kormányon van a sor, hogy azelőtt cselekedjék, mielőtt a felfüggesztés életbe lép". Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficithatárt - emelte ki Rehn. Az index tudósítása szerint a bizottság sajtótájékoztatóján Olli Rehn azt is hangsúlyozta, hogy „nem büntetésként kell értelmezni a mai döntést, hanem megelőző intézkedésként. Együttműködünk a magyar kormányzattal, hogy javítsunk a helyzeten, a célunk természetesen egy stabil és jól teljesítő gazdaság." Ugyanakkor a regionális politikáért felelős biztos hozzátette: „Ha a helyzet nem javul 2014 végéig, amikor lezárul a mostani költségvetési ciklus, akkor a most zárolt pénzek örökre elvesznek".

Johannes Hahn regionális fejlesztésért felelős biztos is azt emelte ki, hogy most a magyar hatóságokon múlik, hogy késlekedés nélkül megteszik-e a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy képesek legyenek a lehető legnagyobb mértékben kiaknázni a Kohéziós Alapok hasznát. Szerite „a bizottság mai javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet."

A 2007-2013-as költségvetési periódusban Magyarország számára összesen 8,6 milliárd euró Kohéziós Alapból lehívható támogatás áll rendelkezésre, ami a GDP 1,26 százaléka. A 2013-ra előrejelzett támogatás összesen 1,7 milliárd euró, a GDP 1,73 százaléka.

Vélemények és várakozások

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergenciaprogramban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyarország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani.

Szerda reggeli értékelésükben londoni felzárkózó térségi elemzők valószínűtlennek nevezték Magyarország kohéziós támogatásának tényleges felfüggesztését. Úgy vélekedtek, az intézkedés kilátásba helyezése inkább az IMF/EU finanszírozási csomaggal kapcsolatos uniós tárgyalási taktika része. A JP Morgan szakértői szerint Magyarországnak 2012 végéig lesz ideje arra, hogy további költségvetési intézkedések bejelentésével elejét vegye az uniós támogatások felfüggesztésének, s azt valószínűsítik, hogy ezek az intézkedések a megállapodás feltételrendszerében is szerepelnek majd. A cég elemzői megjegyezték, hogy az EU most első ízben alkalmazná ezt az szankciót valamely tagország ellen. A Barclays Capital Budapesten járt londoni szakértői ugyanakkor „nehéz és elhúzódó” tárgyalássorozatot jósoltak, mivel véleményük szerint a kormány „jórészt elégedett” a hivatali ideje alatt eddig érvényesített gazdaságpolitikával, „a lehető legkevesebb változtatásra” törekszik, és ez azt jelentheti, hogy a felek esetleg csak több tárgyalási forduló után jutnak megegyezésre. Mindent egybevetve azzal számolnak, hogy a tárgyalások március második felében kezdődnek, és május előtt nem fejeződnek be, az IMF igazgatótanácsa pedig várhatóan júniusban hoz végleges döntést a programról.